Sebők több mint 45 perc jégidőt kapott

Sebők Balázs csapata a finn másodosztály rájátszásában közel hatórás mérkőzést játszott a liga legjobbjával. A fiatal magyar centerrel elemeztük a történteket.

Milyen érzés egy ilyen meccsnek részese lenni?

Legfőképp nagyon fárasztó. Mindezek mellett még most is nehezen felfogható, hogy mi is történt a második elődöntő meccsen. Hihetetlen volt, ekkora terhelést fizikálisan, illetve mentálisan még sosem kaptam, és úgy gondolom, egyik csapat játékosa sem eddig. Sajnálatos, hogy nem tudtuk a végén mi lőni a győztes gólt, de menni kell tovább.

Nagyjából mennyit volt jégen, és hogy bírták a 7-8. menetet?

A hivatalos statisztika szerint 55 cserém volt, összesen 45 perc 22 másodpercet töltöttem a jégen, ami a csatárok közül a második legtöbb volt az egész mezőnyben. Mondanom sem kell hát, hogy a játékidőre nem volt panasz. Érzésem szerint a 7., illetve a 8. harmad volt az, amikor már senkinek nem volt energiája bármit is csinálni a koronggal. Mindenki próbálta a lehető legtöbbször kapu közelébe tenni a pakkot, de ez sem volt túlságosan könnyű 120 perc játék után. Ez meg is látszik a statisztikákban, mivel a 7. harmadban mindössze ötször sikerült kaput találnia a két csapatnak.

A taktika tekintetében ilyenkor mennyit egyszerűsödik harmadról harmadra a játék? Mit tud egy edző mondani az öltözőben a 7. húsz perc után?

Az edzői utasítás borzasztó egyszerű volt, mindent kapura kell lőni. Nem is igazán lehetett itt már bármiféle taktikával előállni, itt már tényleg csak azon múlt, hogy melyik csapatnak fog végre bemenni egy lövese, ami sajnos egy kérdéses kiállítás után a Jukuritnak sikerült.

Milyen erős ez a Jukurit?

Minden meccs azt mutatja, hogy ez egy nagyon kiegyenlített párharc. Eddig az ő oldalukra billent a szerencse, meglátjuk, mi történik a folytatásban.