Mire kell figyelnie az FTC-nek, és mire az UTE-nak?

A két csapat egymás ellen idén lejátszott öt mérkőzésének statisztikái alapján kibogarásztuk a legfontosabb játékelemeket, amiken győzelem vagy vereség múlhat szerdán. Bónusz: infografika.

Ha kicsit alaposabb kielemezzük a két csapat egymás ellen lejátszott mérkőzéseit, akkor az első legfeltűnőbb dolog, hogy mind az öt találkozó eldőlt a rendes játékidőben. A lilák dominálták az eddigi párharcot, hiszen 12 pontot gyűjtöttek, szemben a Fradival, akinek eddig be kellett érnie hárommal. Mint azt korábban írtuk, egy-egy viszonylag sima meccs volt mind a két oldalon, a másik három meccs szoros eredménnyel ért véget. Az összesített gólkülönbség 20-16 az UTE javára, és a lövések számában is hasonlóan enyhe dominanciát észleltünk, az UTE 177, az FTC 164 alkalommal talált kaput az eddigi meccseken. A nagyobb lövésszám eddig többnyire meg is hozta az eredményt gólokban is, egyszer fordult elő, a harmadik Megyeri úti mérkőzésen, hogy a Fradi rommá lőtte ellenfele kapuját, 51-27-es lövési arányt regisztráltak az újpesti zsűriben, mégis az UTE nyert 5-4-re.

A 2014/15_ös szezonban lejátszott 5 FTC?UTE mérkőzés:

Ha harmadonkénti bontásban vizsgáljuk az eredményeket, akkor nagyobb újpesti fölénnyel találkozunk. Szilassy Zoltán tanítványai 7 harmadot nyertek meg a 15-ből, 4-4 alkalommal végeztek döntetlenre, illetve kaptak ki. Ha azokat a periódusokat keressük, amikor az UTE látványosan jobb a Ferencvárosnál, akkor mindenképpen a meccsek középső húsz perceit említhetjük. Az első harmadok összesített gólkülönbsége 3-3, a harmadikoké 7-7, de a második játékrészekben a lilák sokkal hatékonyabban használják ki helyzeteiket, 10-6-ra nyerték eddig a két szünet közötti periódust. Ez szintén összhangban van a lövések számával, amely ebben a játékrészben mutatja a legnagyobb újpesti fölényt. Természetesen a 65-57-es lövésszám öt mérkőzés összesített statisztikái alapján nem nevezhető meggyőzőnek, nem éri el a meccsenkénti 2-es átlagú differenciát. A harmadik húsz percekben is az UTE lő valamivel többször kapura (53-48), míg az első harmadokban hol az egyik, hol a másik fél próbálkozik többször lövéssel.

Ha külön vizsgáljuk a két pesterzsébeti találkozót, akkor a lehetséges következtetések érvényessége tovább szűkül, hiszen két meccsből aligha lehet bármi messzemenőt tanulságként levonni. Ami viszont ennek tudatában is érdekesnek nevezhető, hogy a Ferencváros hazai pályán eddig mindkét alkalommal megszerezte a vezetést az első harmadban, még akkor is, amikor pedig az UTE többet lőtt kapura. A középső játékrészek szorosan alakultak, egyszer döntetlennel zárult ez a húsz perc, egyszer pedig 2-1-es újpesti vezetéssel. Figyelemre méltó, hogy ez utóbbi alkalommal az UTE úgy szerzett két gólt, hogy mindössze négy kaput eltaláló lövése volt. Szintén kiemelten fontos lehet a ferencvárosi siker receptjéhez, hogy eddig azt az egy mérkőzést tudták megnyerni, amelyen lényegesen kevesebb lövés született, mint a többiben. Az első meccsen 81, a másodikon 70, a harmadikon 78, a negyediken ismét 70 lövés ment kapura, és ha általában kevéssel is, de mindig a Fradi húzta a rövidebbet. Az utolsó pesterzsébeti találkozón azonban mindössze 18 lövésen tudták tartani ellenfelüket és ez meg is hozta nekik a sikert. Igaz, ők sem lőttek sokat, mindössze 24-et. A történet lényegi része, vagyis annak kiderítése, hogyan sikerült leszorítani a lövések számát, a szakvezetőkre és a videóelemzésekre tartozik.

Mielőtt számba vennénk a párharc legponterősebb játékosait, érdemes megjegyezni, hogy bár az UTE összesítésben ugyan 20-16-ra nyerte a gólpárbajt, a gólszerző játékosok száma megegyezik a két oldalon, a Ferencvárosban és az UTE csapatában is 10-10 játékos talált be. Az asszisztok rögzítése kevésbé megbízható, de szintén beszédes adat, hogy a kevesebb gól ellenére a Fradiban néggyel több, összesen 19 hokista szerzett pontot az egymás elleni meccseken, a 20-16-os gólarány ugyanis 44-44-es pontszerzéssel párosult. Fájdalom, hogy a jelentős játékosmozgások miatt erre kevésbé építhetnek a hazaiak: 9 pont elment, 3 pont pedig sérült a zöldeknél, a pótlásukat belülről kell megoldani. A lilák 1-1 pontot kénytelenek ily módon nélkülözni. Ha csak ezt az öt mérkőzést vesszük alapul, a hazai csapatban Novak vezeti a kanadai táblázatot, négy góllal és három assziszttal. A második helyen Kiss Gábor (3+1) és Moravec (1+3) áll, őket követi Rafaj és Galló Illés (egyaránt 1+2), Dubek, Németh Péter (egyaránt 1+1), valamint Pál Zoltán (0+2) alkotja a kétpontos játékosok táborát.

Fotó: Mudra László (jegkorongblog.hu)

Az ellenoldalon nem meglepő módon az első sor csatártrióját találjuk az élen: Mihalik 6+3, Tapio 5+3, Elomo 1+6 pontot hozott eddig össze a legnagyobb rivális ellen, az ő semlegesítésük minden bizonnyal szerdán is komoly feladat lesz. Szintén nem meglepő, hogy Durak a legponterősebb hátvéd, ő 1+4-et alkotott eddig. Utánuk jönnek a beharangozóban már említett fiatalok, közülük is első helyen a 20 éves Gágyor Péter, aki két gólja mellett két passzt is adott. Colemannek 1+1-e van, de neki Sila érkezésével elfogyott a helye, ha csak az utolsó pillanatban meg nem sérül valaki, az ő játékára aligha számíthatunk.

A két csapat nagyjából egyforma mértékben volt fegyelmezetlen az egymás elleni meccseken. Az UTE 28, a Fradi 25 alkalommal kapott kétperces kisbüntetést, a páros kiállításokat leszámítva a páros kiállításokat. Feltűnő és talán az összeszedettség, a koncentráció és a fegyelmezettség jele, hogy ötperces kiállítást egyetlen játékos sem kapott. A kínálkozó lehetőségekkel az UTE sokkal jobban gazdálkodott, hiszen emberelőnyös hatékonysága 24%, míg a Ferencvárosnál ez az arány csak 18%. Ez lehet a következő olyan összetevő, amin változtatni kell, ha szorossá akarják tenni a zöldek az alapszakasz végét. Bár éppen a pesterzsébeti meccsek tapasztalatai alapján elmondható, hogy idegenben az UTE-nak sem ment ez fényesen az előnyös játék, tíz alkalomból mindössze egyszer volt eredményesek. Igaz, ezt egyszer emberhátrányos találattal kompenzálták, ami a párharc egyetlen ilyen gólja volt.

Összefoglalva, a mennyiségi mutatók alapján a siker tényezői ferencvárosi szempontból az ellenfél kapura lövéseinek drasztikus csökkentése, a második harmadbeli teljesítmény javítása, a pontszerzésre képes játékosállomány mélységének megtartása és az emberelőnyök hatékonyabb kihasználása. Az UTE-nak alapvetően az eddig mutatott erényeket és jó szokásokat kell megtartania, illetve ? ahogyan Szilassy Zoltán vezetőedző is fogalmazott mérkőzés előtti interjújában ? egyszerre kell okosan és mégis magas energiaszinten, nagy tempót diktálva játszania.