• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Táblázat
  • Hozzászólások

A HSC ponttalanul várja első hazai meccsét

Saját közönsége előtt szombaton lép először pályára a MOL Ligában a HSC Csíkszereda, mely erősen beragadt a kezdésnél. Első pontjait azonban nem lesz egyszerű feladat megszerezni a pénteken Brassóban győző Dab.Docler ellen.

Egyelőre három meccs után pont nélkül áll az erdélyi csapat, amire még nem volt példa a MOL Liga történetében. A csíki csapat a Románia-kupában megmutatta, hogy tud okosan és taktikusan játszani, de a MOL Liga, illetve a román bajnoki rajt félresikerült. A MOL Ligában az Érsekújvár, a Miskolci Jegesmedvék és az Újpesti TE ellen szenvedett vereséget, míg a hazai pontvadászat alapszakaszában a Steauától.

Ráadásul Chrsiter Dreberg vezetőedző dolgát még az is megnehezíti, hogy több játékosa sérüléssel küszködik. Marek Curilla az UTE elleni találkozón szenvedett sérülést, akárcsak Molnár Zsombor. Előbbinek a palánk hasította végig a könyökét, míg utóbbinak bordasérülése van. Mindkét játékos jégre szeretne lépni hétvégén, de csak a mérkőzések előtt dől el, hogy tudják-e vállalni a játékot vagy sem. Ráadásul Satek és Salló sem tudott teljes értékű munkát végezni a csütörtök délelőtti edzésen. A társaktól külön edzettek az előbb felsorolt sportolók.

A sérülések mellé párosul még az is, hogy a svéd szakember által felkészített csapat nagyon hektikus játékot mutat, nemcsak mérkőzésről mérkőzésre, hanem akár 60 percen belül is. Hogy mit lehet tenni jelen pillanatban, illetve hogy mely hiányosságokat kell kiküszöböljön a szakmai stáb, arról a vezetőedző beszélt a hivatalos meccselőzetesben.

“Hogy mi történt a Steaua ellen? Az első perctől az utolsóig rosszul játszottunk. A játékosok olyan dolgokat akartak végrehajtani a mérkőzésen, amely feladatokhoz még nem nőttek fel. Többet akartak mutatni annál, amit tudnak. Ebből egy nagy káosz lett. Emellé párosult a könnyelműség. Arra emlékeztetett a játék, mint amikor az elmúlt idényben idekerültem – mondta felvezetésként Dreberg, majd hozzátette: – Egyik hétről a másikra, vagy akár egy mérkőzésen belül változik a csapat játéka. Ezt a fiatalság és a tapasztalatlanság számlájára lehet írni. Hogy mi a megoldás? Minden játékos csak és kimondottan azon a szinten kell játsszon, amit tud. És a maximumot kell kiadja magából. Ez minden mérkőzésre érvényes. A csapat már bizonyította a Brassó ellen, hogy képes a jó játékra. Egy-egy apró momentum, egy játékos kiválása a sorból meg tud zavarni. Ezeken hamar túl kell tenni magunkat. A játékosok nagy része még nem kapott ilyen terhelést, mint amilyenen túl van. Kulcsfontosságú pillanatokban nem a jó megoldásokat választjuk, és nem vagyunk elég gyorsak különböző szituációk felismerésében. Ez mind a rutin számlájára írható. Ha megvan a rutin, akkor nem gondolkodunk sokat, hogy adott helyzetben mit kell csinálni, hanem az jön ösztönszerűen. Ez hiányzik. Ezen hiányosságból fakadóan az ellenfélnek minidig esélyt adunk a gyors korongszerzésre és helyzetkialakításra. Fel kell nőni a feladathoz és keményen kell készülni, hogy a tudásszint mindig feljebb menjen.”

A HSC mellett szól, hogy elkészült az új felszerelés, így a 2014/15-ös mez szombaton debütál, valamint hogy a Brassóban látottak alapján ellenfele sincs csúcsformában. A Dab.Docler saját dolgát nehezítette meg többnyire teljesen felesleges, olykor emberhátrányban elkövetett szabálytalanságaival. Az összesen 22 perc emberhátrány rengeteg energiát elvitt, viszont az emberhátrányos védekezésre nem lehet panasz és egy gólt is szereztek négy mezőnyjátékossal a pályán Azariék. MacLean mester elégedetten nyilatkozott, játékosai maximálisan betartották az előre eltervezett taktikát.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a HSC ellen egészen más meccsre lehet számítani. A hétvégi két házi feladatból a nehezebbnek tűnőt megoldotta a DAB, de ez veszélyeket is rejt magában. “Nagyon nehéz kiűzni a fejekből azt, hogy esélyesebbként lépünk pályára valaki ellen – kezdett bele ennek taglalásába Don MacLean, a DAB edzője. – Talán ez az egyik legösszetettebb feladat, hogy ne higgyük el előre, hogy a zsebünkben a három pont. Biztos vagyok abban, hogy keményen beleállnak majd a mérkőzésbe a kék-fehérek, és mindent megtesznek majd, hogy az eddigi botladozás után ellenünk kezdjék meg a jó sorozatukat. Azonban mint eddig is, most is csak azt tudom mondani: a saját játékunkat játszva, a mi tempónkat korcsolyázva nagyon nehezen megállítható csapat vagyunk. Kőkemény, hatékony és fegyelmezett játékot várok el minden játékosomtól hatvan percen keresztül.”

A HSC nyolc perc alatt több gólt lőtt, mint az azt megelőző 180-ban összesen, 3-0-s vezetése után megérdemelten nyert a hosszabbításban a fásult DAB ellen, aki ugyanakkor a borzasztó rajt ellenére pontot tudott menteni.

Kisebb meglepetésre Hajek kezdett az újvárosi kapuban, míg a HSC-nél, ahogyan az várható is volt, Kozuch védte ketrecét a góltól. A mérkőzés úgy kezdődött, ahogyan azt a csíki szurkolók előző este megálmodták, nyolc és fél perc alatt ugyanis háromgólos előnyre tettek szert. A hatodik percben előbb egy újvárosi ütőn megpattanó termett Mihály Ede előtt, aki nem is hibázott, 1-0-s vezetés után következhetett a kezdőkörbeli bedobás. A bulit a Szereda hozta el, hamar Sjölundhoz került, aki Satekhez passzolt, a légiós pedig kegyetlenül kilőtte a hosszút, így hat másodperc alatt két gólt is szerzett a HSC. Annyit, amennyit az előző három meccsen összesen. Itt azonban még nem volt vége, ugyanis a 9. percben Spady eresztett meg egy életerős löketet a kékről, amivel már 3-0-ra mentek.

Fotó: Pál Zoltán

Innen kezdhette meg a felzárkózást a DAB. A 17. percben az egyik vonalbíró sérülése miatt idő előtt vonulhattak az öltözőbe a csapatok, a maradék 3 perc 15 másodpercet a zebrák hozzácsapták a második harmadhoz. Amelyre kapust cseréltek a vendégek, Hajeket Kalnins váltotta és amelyben a DAB kezdett jobban, előbb Martinka ütött kapuvasat, majd a 19. percben Peterdi bulizásából Pavuk azonnal lőtt, megszerezve a szépítő találatot. Nyomott a DAB, amit Hüffner kapuvasa is jelzett, aztán a 29. percben kontrából született meg a második vendégtalálat, a kiváló formában játszó Szappanos volt eredményes. Viszonylag hamar sikerült tehát a felzárkózás az újvárosiaknak, ám ettől kissé mintha túlságosan is megnyugodtak volna. A harmad második fele a HSC-nek sikerült jobban, ők irányították a játékot, volt egy-két helyzetük is, ám a Papp Viktor szabálytalansága utáni négyperces előnyükben mutatott tanácstalanság jelezte, lesz még munka ezzel a csapattal.

A harmadik harmad elején újfent a HSC játszott fölényben, előbb az egész mezőny egyik legveszélyesebb támadója, Mihály Ede került helyzetbe, majd kis idő elteltével Papp Szabolcs lőhetett tisztán, de Kalnins a helyén volt. A DAB helyenként veszélyesen kontrázott, de hiányzott a csapatból az a tempó, amelyet a szurkolóik az eddigi meccseiken megszokhattak, talán a brassói rengeteg emberhátrány a HSC ellen ütött vissza. A végét azért megnyomták a vendégek, beszorult a Szereda, de jól állták a sarat a fiatal játékosok is. 1:16-tal a vége előtt Donald MacLean időt kért, ami után hat mezőnyjátékossal jöttek vissza az újvárosiak a jégre. Elhozták a bulit, majd egy kapu előtti kavarodás végén Pozsgaihoz került a korong, aki gyakorlatilag az üres kapuba emelte azt, kiegyenlítve az állást.

A hosszabbításban sokáig nem alakult ki komolyabb helyzet, majd a második perc végén Papp Szabolcs megpattanó lövése okozott zavart, amely után Satek kapta teljesen tisztán a kapu előtt a korongot, Bors Hubával kiválóan kényszerítőztek, Borsnak a végén az üres kapuba kellett betalálnia. Gyönyörű összjáték és elemi védelmi hibák után megszerezte idei első győzelmét a HSC.

Christer Dreberg (vezetőedző, HSC Csíkszereda): Nagyon jól kezdtük a játékot. Három góllal elmentünk. 3–1-nél voltak lehetőségeink, amelyeket nem tudtunk kihasználni. A végén sajnos összejött a kapuslehozatallal az egyenlítés a vendégeknek. Nagyon közel jártunk ahhoz, hogy három pontot szerezzünk. Három vesztes idegenbeli mérkőzés után jól jött a győzelem. Akkor is voltak momentumok, mikor jól játszottunk. Egyre közelebb kerülünk az ellenfelekhez. Nagyon keményen dolgoztak a srácok ezért a győzelemért, amelynek nagyon tudunk örvendeni.

Donald MacLean (vezetőedző, Dab.Docler): Nagyot küzdöttek a srácok, hogy visszajöjjünk a mérkőzésbe. Büszke vagyok rájuk. Tegnap egy nagyon fárasztó mérkőzésünk volt Brassóban, amelynek fáradalmait nem tudtuk kipihenni. Nem voltunk olyan élesek és gyorsak, mint amilyennek kellett volna lenni.