Juha Lehtola
Juha Lehtola, a MAC Budapest 29 éves finn kapusedzője augusztusban érkezett Magyarországra, a serdülők, az ifjúságiak és a juniorok csapatánál dolgozik. Korábban a finn korosztályos válogatottaknál, a finn felnőtt másodosztályban és a kanadai juniorligában dolgozott.
Már egy ideje a MAC stábját erősíti, eddig mik a tapasztalatai, hogyan tetszik a közös munka? Jól kijön a kapusokkal?
Nagyon tetszik. Nyolc, esetenként kilenc kapussal dolgozom, hetente háromszor tartok külön kapusedzést is nekik, plusz természetesen a csapatedzéseken is gyakorlunk, és minél több visszajelzést adok nekik. Ahhoz képest, hogy sok kapusnak nincs is lehetősége külön kapusedzésekre járni, nagyon örülök, hogy én rendszeresen foglalkozhatok külön is az enyémekkel. Őszintén mondom, amikor idejöttem, meglepődtem, milyen jól képzettek voltak. Ez nagyon jó, innen igyekszünk továbblépni. Legfőképpen a részleteken dolgozunk, például hogyan tudják a leghatékonyabban megfogni a korongot, miként tudják a legjobban segíteni a csapat játékát. Fontos hogy rádöbbenjenek, hogy mit miért csinálnak. Ebben próbálok nagy segítséget nyújtani, értelmet adok a cselekvéseknek, így tanulhatnak a legtöbbet, tudatosabbak lesznek. Nagyon jól kijövök velük, mindegyikőjüket szeretem, remélem ők is így vannak ezzel.
A MAC-nak komoly tervei vannak a jövővel kapcsolatban, felnőtt csapatot szeretnének indítani. Kapusposzton ehhez mire lenne szükség, milyen kihívásokkal találkozik a klubnál?
Minden egyes korosztályban van legalább egy kapusunk, amelyik a nemzeti válogatottakban játszik, ami önmagában is sokat elmond. Sok olyan fiatal van, aki biztosan tud majd a MOL Ligában játszani, sőt az U20-as csapatunk mindkét kapusa már most készen áll erre. Jelenleg talán kapusposzton vagyunk a legerősebbek ebben a korosztályban. A legnagyobb kihívás számomra, hogy elég jégidőt tudjak találni a kapusokkal való közös munkára, amikor csak mi vagyunk a jégen, illetve személyenként is tudjak velük minél többet foglalkozni. Nem egyszerű a helyzet, mert napközben iskolába járnak a játékosok, és sok korosztályban kell edzéseket lebonyolítani. Már sokat fejlődtek a fiúk, amióta itt vagyok, a tanítási folyamatnak a második szakaszába léptünk. Az elején az volt a fontos, hogy megtanulják jól olvasni a játékot és a szituációkat, és ez alapján el tudják dönteni, hogy például mennyire kell kijönniük a kapuból. A kapuvasat sem használták annyira, vagy aki mégis, az sem nagyon tudta, pontosan miért teszi. Ezeket is tisztáztuk. Vicces, hogy az edzéseken már látják a srácok, ha elrontottak valamit, legtöbbször nem is kell külön mondanom, maguktól adnak jelzést. Ez egy fontos képesség. Természetesen ott vagyok nekik, de a kapuban a meccseken is egyedül állnak, így lényeges, hogy saját maguk is felismerjék és javítani tudják a hibáikat a gyakorlás során.
