Még több európai az NHL-ben

Összesen 62 európai játékos mutatkozhat be az idén az NHL-ben, ez 13%-kal több, mint tavaly.

Ebben a számban azok a játékosok vannak benne, akik abszolút újoncok és akiknek aláírt szerződésük van, de még nem játszottak az NHL-ben.

Ez a kontingens a legnagyobb azóta, amióta a Nemzetközi Jégkorong Szövetség bizonyos mértékben szabályozza a kontinensről való kiáramlást. A 2005-ben bevezetett paragrafusok óta a 2010-es esztendő tartotta a csúcsot, amikor 61 játékos vándorolt el az öreg földrészről. A 62 főből 8 már rendelkezik bizonyos NHL-es tapasztalatokkal és 11-nek van élő szerződése, de az előző szezonban Európában játszott.

A 62 játékosból a legnagyobb létszámban Svédország képviselteti magát, a háromkoronások egy 29 fős keretet delegáltak Észak-Amerikába. Ez a szám nem meglepő, hiszen 2010 óta csak egyszer nem érte el a játékosok száma a 23-at, 2013-ban “csak” 18-an voltak. Második helyre immár zsinórban negyedik éve Finnország került, 10 játékossal, a harmadik Csehország 9, a negyedik Oroszország 7 játékossal, Németország 2 játékost adott, míg öt nemzet egy-egy játékossal képviselteti magát, név szerint Horvátország, Dánia, Franciaország, Szlovákia és Svájc.

Figyelemre méltó, hogy a lista végén álló országokból (Németország, Dánia és Svájc) milyen magasan jegyzett újoncok kerültek ki, hiszen Leon Draisaitlt a 3., Nikolaj Ehlerst a 9., Kevin Fialát pedig a 11. helyen draftolták az idei újoncbörzén. Érdemes lesz követni a horvát Borna Rendulicot is, aki hazája első befutott NHL-es játékosa lehet a Colorado színeiben. A csatár már 15 évesen a Medvescak Zagreb felnőtt csapatában játszott, majd hét szezont húzott le Finnországban, ebből kettőt a legmagasabb szinten.

A másik végletet sajnos azok az államok jelentik, ahol a hokikultúra magas szinten áll, ennek ellenére nem kerültek be játékosok az NHL-be. Fehéroroszország 2012-ben, Norvégia 2010-ben, Szlovénia 2007-ben, Kazahsztán 2005-ben, míg Ukrajna 2000-ben adott utoljára új játékost a legjobbak közé. Ugyancsak feltűnő az oroszok alacsony száma, de mindez a KHL törekvéseinek megfelelően történik, az orosz bázisú liga éppenhogy azért is jött létre, hogy a hazai tehetségeket otthon tartsák.

Más adatok is kiolvashatók azonban ezekből a számokból. Ebben az évben a 62 játékosból 15-nek van NHL-szerződése, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma. A 15 játékosból egyébiránt 13-an a három nagy kanadai juniorliga egyikében, míg 2-n egy-egy NCAA-csapatban kergették a pakkot. A korábbi trend az volt, hogy a fiatalok főként az ügynökök nyomására tömegével mentek Észak-Amerikába, és ha nem kaptak profi szerződést, akkor játszottak az alsóbb vagy a juniorligákban. De a rengeteg játékos hiába volt szem előtt, a legtöbb nem ütötte meg a kellő szintet, és sosem, vagy csak nagyon rövid időre jutott be az NHL-be.

A megfordult tendenciát a csehek használták ki a legjobban, hiszen otthon pallérozták a fiataljaikat, nem a kanadai juniorligákban, és csak egy bizonyos idő után engedték el a játékosaikat a tengerentúlra. Ennek az lett az eredménye, hogy egymást követő harmadik évben növelni tudták a kinti játékosaik számát, az idei kilencfős mennyiség az elmúlt hét év legjobb mutatója.