16/30 Colorado
30 napos sorozatunkban az NHL egy-egy csapatát tesszük alapos vizsgálat tárgyává az nhl.com beharangozói alapján. Bemutatjuk a változásokat és hogy mire számíthatunk a 2014/15-ös szezonban.
Új edző jól seper. Ez a közhely igaz volt Coloradóban is, a frissen kinevezett újonc mester, Patrick Roy bezsebelte az év edzőjének járó díjat, miután csikócsapata 112 ponttal éppen csak lemaradt az alapszakasz első helyéről. Roy lefektette az alapokat, elindult egy úton, amely jó irányba mutat, ezt a munkát folytatná az elkövetkező idényben is.
Denverben zsinórban háromszor maradtak le a playoffról, ezért szisztematikus építkezésbe kezdtek az elmúlt években, ami tavaly kezdett beérni. Jelenleg az Avalanche-é az egyik legfiatalabb társaság, ahol a húzóemberek mind-mind kiváló kvalitású játékosok, ám a rutin hiányzik belőlük. Hiába tartották őket az egyik titkos esélyesnek a rájátszás előtt, végül kiestek a Minnesota elleni csatában. Pedig a csapat tagja a Calder-trófea győztese, Nathan MacKinnon, Matt Duchene, Gabriel Landeskog, Ryan O’Reilly és a Vezina-jelölt Szemjon Varlamov.
A keret átlagéletkora nem éri el a 22 évet. Közhely, de igaz, hogy a playoff más világ, ahol nem csak a tudás, de a tapasztalat is legalább olyan fontos. Joe Sakic elnökhelyettes ennek jegyében lépett, és több rutinos rókát is a Sziklás-hegység lábához csábított. Az érkezők között ott van Daniel Briere, Brad Stuart, Jesse Winchester és a legnagyobb név: Jarome Iginla. Utóbbi még mindig az első bajnoki címét kergeti, tehát maximálisan motivált lesz, nem lehet azt mondani, hogy levezetni jött Coloradóba, ahol ráadásul három évre kötelezte el magát.
Természetesen ennyi érkező mellett a távozási oldalon is akadtak nevek szép számmal. Például Jean-Sebastien Giguere, Brad Malone, P. A. Parenteau és Paul Stastny. Itt is az utolsó a legveretesebb név. Stastnynak azonban igencsak megnőttek az igényei, mondhatnánk jogosan, ám Sakic az eszére hallgatott és elengedte centerét a St. Louisba. A szlovák-amerikai játékos 28 milliót kap négy évre, ennyiért pedig luxus lett volna a harmadik sor közepén játszania, miközben ott van a MacKinnon, Matt Duchene, O’Reilly centerhármas. A többi távozóért sem ejtenek könnyeket, Parenteau meg sem közelíti az Islandersben mutatott teljesítményét, Giguere felett pedig valljuk be, eljárt az idő, ezt mutatja visszavonulása is. A keretben mindössze egy kérdőjel maradt ezután, mégpedig az RFA-státusban lévő hátvédé, Tyson Barrie-é. A 22 éves játékossal még nem egyezett meg az Avs, de mivel közel 3 millió dollár áll a rendelkezésükre a fizetési keretben, valószínűsíthetően bekövetkezik ez is a tavalyi szezonban karriercsúcsot elérő védővel.
A csatársor a játékosmozgások után a következőképpen alakulhat. A már említett MacKinnon, Matt Duchene, O’Reilly hármas rengeteg lehetőséget teremt Roynak a variálásra. MacKinnon az elmúlt szezonban a legtöbbször Duchene jobbján játszott, most viszont valószínűleg a jobb szélről visszatér majd középre, Stastny helyére, így a Colorado bármikor képes lesz három sorral nyomás alatt tartani az ellenfelét. Az első sor már most garantált, Landeskog és MacKinnon mellé minden bizonnyal Iginla kerül. A sok fiatal között a rutint képviseli majd Alex Tanguay, aki még Roy és Sakic társaként Stanley Kupát is nyert. A 34 éves szélső tavaly sérüléssekkel küszködött, mindössze 16 meccsen lépett jégre, de ezekből a Colorado 15 alkalommal győzni tudott.
Nagy kérdés, hogy ennyi remek csatár között ki fog védekezni. Normál esetben ez a McGinn, Talbot kettősre hárulhat, de Briere érkezésével mindkettő visszaszorulna a negyedik sorba. Nagy valószínűség szerint az egyik játékos a harmadik, a másik a negyedik sorba kerül, hogy megadja a balanszot a csapatnak. Az emberelőnyös játékkal aligha lesz gond Denverben, már az előző szezonban is parádéztak, majdnem minden ötödik előnyt gólra váltottak, ami az ötödik helyre volt elég a ligában. Ebbe a gépezetbe érkezett Iginla, aki egy “natural scorer”, elviekben tehát ez a mutató még jobban kell, hogy emelkedjen.
A védelemben Stuart megszerzése komoly erősítést jelent. Az Avalanche kapta a hatodik legtöbb lövést a ligában, a roppant sokoldalú és remek védőnek pedig nem titkoltan az lesz a célja, hogy ezt a mennyiséget Erik Johnson vagy Tyson Barrie párjaként jelentősen csökkentse. Erre szükség is lesz, mert nem csak öt az öt elleni játékban, de emberhátrányban is alaposan megszórták a denveri csapatot, csak a 24. helyen végeztek, alig jobb mint 80%-os teljesítménnyel. Stuart érkezésével biztosan hátrébb fog csúszni Nate Guénin, aki így Nick Holden párja lesz a harmadik sorban. Az egész rendszer csak abban az esetben borulhat, ha az Avalanche nem tud megegyezni Tyson Barrie-vel, mivel rá komoly feladatok várhatnak, hiszen a védekezés mellett remekül segíti a támadásokat, kimagasló, majdnem 13%-os hatékonysággal lőtt kapura.
A kapuban Szemjon Varlamov a Coloradóban végre azt a tudást nyújtotta, amit annak idején Washingtonban vártak tőle. A fővárosban hiába parádézott egy-egy alkalommal, inkonzisztens teljesítmény nyújtott, így az egykori kapus, Patrick Roy és Francois Allaire kezelésbe vette. Az eredmény Vezina-jelölés és pályafutása legjobb teljesítménye. Egyszóval ilyen kapussal neki lehet menni nemcsak a szezonnak, de a playoffnak is. A tavaly 63 mérkőzésen szóhoz jutó Varlamov mögött az a Reto Berra lesz a tartalék, aki a 2013-as világbajnokságon alapembere volt az ezüstérmet szerzett svájci válogatottnak, ez pedig remek ajánlólevél, lássuk be.
Mindent egybevetve Roy kiválóan gyúrta egybe a fiatalokat, a nyáron pedig jól sikerült a célzott rutinszerzés új igazolásokkal. Olyannyira, hogy az idén draftolt játékosok közül aligha kerül be bárki is a keretbe. De ezt az állományt nem is kell és nem is lehet megbolygatni, hiszen bizonyítottak az alapszakaszban, és kijelenthető, hogy bajnokesélyes gárda szerepel Roy keze alatt. Az egyetlen gondot a rutin hiánya jelentette, de az elmúlt szezonban mindenkinek volt alkalma megismerni a playoff világát és amennyiben jövő tavasszal az ott szerzett ismereteket felhasználják, a hibákat kijavítják, akkor nagyon messzire juthatnak. Abszolút reális célkitűzés lehet akár egy konferenciadöntő is.
Várható kezdőcsapat
Csatárok:
Gabriel Landeskog, Nathan MacKinnon, Jarome Iginla
Alex Tanguay, Matt Duchene, Ryan O’Reilly
Jamie McGinn, John Mitchell, Daniel Briere
Cody McLeod, Marc-Andre Cliche, Maxime Talbot
Jesse Winchester, Patrick Bordeleau
Hátvédek:
Jan Hejda, Erik Johnson
Brad Stuart, Tyson Barrie* (tárgyalás alatt)
Nick Holden, Nate Guenin
Ryan Wilson
Kapusok:
Szemjon Varlamov
Reto Berra
További cikkek
- Húsz éve nem láttak ilyet Ottawában
- SC Csíkszereda–FTC-Telekom 1-4
- 800. győzelmét szerezte Peter Laviolette
- Thompson kiszedte Bucsnyevics büntetőjét
- Az első esélyt elszalasztotta a Vancouver
- Zach Hyman és Sam Reinhart is 50 gólnál jár
- Óriásit forsbergezett Mika Zibanejad
- Megszerezte 500. pontját Jack Eichel
- Tom Wilson majdnem lefejezte Noah Gregort