Jégkorongozó, játékvezető, családanya, jégtáncos
Gebora Zita még csak egy szezon óta játékvezető, de munkáját máris elismerték egy vierumaki edzőtáborral.
“6 éves korom óta korcsolyázok, 2002-ig jégtáncoltam, négyszeres magyar bajnok vagyok ebben a sportágban, illetve 3 Eb-n, 3 vb-n vettem részt 2000-től 2002-ig ? kezdte a játékvezető a beszámolóját. ? Ekkor váltottam és kezdtem az FTC Amazonok csapatában jégkorongozni, bal hátvéd poszton, ami nem változott azóta sem. Az Amazonok csapata később FTC Stars lett, két magyar bajnoki címet szereztem. 25-szörös felnőtt válogatott vagyok, részt vettem négy világbajnokságon, még 2004 és 2008 között, Maribor, Fokváros, Sheffield, Miskolc helyszíneken.
Ekkor következett egy 4 éves szünet, mert megszületett a kislányom, Flóra, és a kisfiam, Bence. A tavalyi szezonban ismét részt vettem a női bajnokságban, immáron a Sportországi Cápák színeiben, akikkel bronzérmet nyerünk a női bajnokságban. Bíráskodni 2013 augusztusában kezdtem a bírói edzőtáborban, ami Székesfehérváron került megrendezésre. Az indok, ami miatt elkezdtem, hogy rengeteg aktív bíró barátom van, és több éve kérdezgették tőlem, lenne-e kedvem kipróbálni magamat játékvezetőként is. Szeretem a kihívásokat, így amikor már a gyerekektől könnyebben tudtam mozogni, nem láttam akadályát, hogy a másik oldalról is meccsen szerepeljek. A családot és a jégkorongot sok nagyszülői segítséggel nagyon jól össze lehet egyeztetni szerintem, ez sosem volt akadály számomra.
Tavasszal kaptam lehetőséget a játékvezetői testülettől, hogy szerepelhessek Vierumakiban, ami hatalmas lehetőség volt, és ezúton is szeretném hálámat kifejezni azoknak, akik ezt lehetővé tették számomra, Gérnyi Katinak, Kolbenheyer Zsuzsinak és a Magyar Jégkorong Játékvezetők Egyesületének (MJJE) elnökségi tagjainak. 21 játékvezető volt velem együtt ott, 14 országból, az IIHF hihetetlenül profin megszervezett mindent. Szakmailag és emberileg is rengeteget profitáltam belőle, mert minden nap volt minimum 3 előadás/képzés a bírói szakma rejtelmeiről, ezen felül délelőtt jeges edzés, délután meccsek, amit a supervisorok figyelő szemei előtt vezettünk, akik utána értékelték a teljesítményünket. Rengeteg új ismeretséget kötöttem, ami nemzetközi szinten rettenetesen hasznos.”