Mégis vagy mégsem Anglia a jégkorong bölcsője?
Újra fellángolt a vita, miszerint megeshet-e, hogy nem Kanadából ered kedvenc sportágunk. Úgy látjuk, ez a kérdés sosem dől el véglegesen. Megmutatjuk, miért.
Egy elmúlt hónapokban megjelent hír szerint nem Kanadában, hanem Angliában kezdődött a jégkorong története. A XIX. század természettudósa, Charles Darwin ugyanis 1853-ban egy levelet küldött fiának, Williamnek, melyben többek között az állt, hogy amikor bentlakásos iskolába járt, sokat hokizott a közeli tavon. Jean-Patrice Martel, a könyv társszerzője elmondta, nem céljuk Kanada érdemeit vitatni, ugyanis ott alakultak ki a jégkorong reformjai és jelenleg is ismert szabályai.
A legelterjedtebb eredettörténet a wikipedián is olvasható: A jégkorong évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. A kanadai hoki keletkezése az 1800-as évek közepére tehető, állítólag a William erőd parancsnoka elrendelte az unatkozó katonáknak az udvar takarítását. A sepregető katonák egy fadarabka terelgetésével találták ki az új játékot. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait. Az új játék Kanadából az Egyesült Államokba, majd Angliába is eljutott, és lassacskán kiszorította a bandyt.
Egy hosszabb elemzést itt találnak, egy még alaposabbat pedig angolul olvashatnak, de ezt is érdemes végigfutni. A nagy kérdés tehát az, hogy Darwin a jégkorong, a bandy, a gyeplabda jégen űzött verzióját, a cikkünk illusztrációjaként is használt 17. századi holland festményen látható jéggolf, vagy más sportág alapjait említette-e levelében, de ezt aligha fogjuk innen eldönteni. Mindenesetre Kanada kész forgatókönyvvel rendelkezik erről is, a jégkorong születési helye is megvan, íme:
S akkor nézzük meg a megdönthetetlen korabeli bizonyítékokat. Az cáfolhatatlan, hogy az emberek számos országban évszázadok óta korcsolyáznak a befagyott vízfelületeken, és valamilyen eszközzel ütnek hol labdának, hol korongnak látszó tárgyat. A festők hálás témaként tekintettek erre a tevékenységre, és gyönyörűségünkre dokumentálták is.
A flamand Pieter Bruegel 1565-ben festette a Vadászok a hóban című képet. Az alkotás a bécsi Szépművészeti Múzeumban látható, és bizonyítja, hogy a mai Hollandia és Belgium területén már 450 éve is népszerű volt valami jégkorongra hasonlító tevékenység.
Az amszterdami Hendrick Avercamp rengeteg jeges képet festett. Ezek közül a legismertebb a jéggolfozást megörökítő alkotás, amelyet az 1600-as évek elejére datálnak, és jelenleg Haarlemben látható. De a budapesti Szépművészeti Múzeum birtokában lévő képén is látható botos ember a jégen.
Egy fiatalember gyeplabdaütővel korcsolyázik Londonban a Temzén az 1797-ben készült képen.
John Toole 1835-ban örökített meg egy virginiai jelenetet. Az amerikaiak erre alapozva tudják sajátjuknak a sportág születését, de a kanadaiak ezen csak nevetnek, mondván, ki látott már ilyen hokiütőt.
Ellenben a Halifaxhoz közeli tavon, a Lake Banookon zajló móka 1867-ben mi más lenne, mint maga a kanadai jégkorong. A juharleveles teória szerint a hoki Windsorban született néhány évtizeddel korábban, az a telepüés nagyjából 60 km-re fekszik innen, és ugyancsak Új-Skóciában található, Kanada keleti partján.