A győzelmeket ugyanúgy meg kell tanulni kezelni, mint a vereségeket

 

Patrick Francheterre hosszú évek óta óta a francia válogatott csapatvezetője. Tavaly az oroszokat, idén a kanadaiakat győzte le csapata. Ősszel a Kontinentális Kupa második fordulójában a dunaújvárosi torna IIHF-ellenőreként volt jelen. A nemzetközi és a francia jégkorong helyzetéről és jövőjéről beszélgettünk vele.

Amikor egy nemzetközi torna IIHF-ellenőreként dolgozik, akkor pontosan mi a feladata?

A torna elnökeként az egész torna felügyelete a dolgom. Ide tartoznak a szervezési kérdések, hogy megfelelő-e az étkeztetés, a jég, az edzési lehetőségek, a játékosok játékjogosultságának ellenőrzéséig minden. A nem kiemelt eseményeken a játékvezetők kijelölése az egyes meccsekre és természetesen maguknak a mérkőzéseknek a felügyelete is.

p_Francheterre

Elégedett volt a magyarországi tornával?

Igen, úgy gondolom, látszik, hogy a DAB nem először rendezett nemzetközi eseményt, minden flottul ment. Két csapat később érkezett az eredetileg tervezett időponthoz képest, ami okozott ugyan némi fennakadást, de ez apróság volt, megoldottuk. Úgyhogy elégedett voltam, igen.

Mit gondol a Kontinentális Kupa jövőjéről?

Nagyon fontos tornáról van szó, amelyen a nem közvetlenül az európai élvonalhoz tartozó klubok megmutathatják magukat a nemzetközi színtéren, felmérhetik, hol tartanak a többiekhez képest. Itt ugyan vannak olyan csapatok, amelyek jól ismerik egymást, de az a jellemző, hogy olyan klubok versenyezhetnek így egymással, amelyek a Kontinentális Kupa nélkül aligha, vagy legalábbis nagyon ritkán tehetnék ezt. Ez a helyzet a Bajnokok Ligája újraélesztése után sem változik. Az európai klubhokinak az a legnagyobb problémája, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a nézők inkább kíváncsiak az országon belüli rivalizálásra, mint a nemzetek közöttire, ami jelentős különbség például a focihoz képest, ahol nagy hagyománya van a klubok közötti párharcoknak a nemzeti kereteken kívül is. A másik fő gondot az okozza, hogy jelentős különbségek vannak az egyes országok között abban is, hogy a televízió mennyire foglalkozik a hokival, milyen gyakran közvetít jégkorong-mérkőzést. Márpedig nemzetközi topliga elképzelhetetlen televíziós közvetítés nélkül.

Ha már nagy nemzetközi tornákról beszélünk. Jól tudjuk, hogy a minszki világbajnokságon nem csak francia csapatvezetőként kapott szerepet?

Igen, az előkészületekben is számított rám a nemzetközi szövetség. Mielőtt ősszel Dunaújvárosba érkeztem, éppen bejáráson voltam Minszkben. A létesítményekről már akkor is csak szuperlatívuszokban tudtam beszélni. A Minszk Aréna olyan létesítmény, amelyet bárhol Európában elfogadnánk, ez a csarnok ad otthont a Dinamo Minszk KHL-csapatának. A másik, kisebb létesítmény 9000 fős, novemberben készült el, szintén nagyon szépre sikerült, két jégpályája van, tényleg minden igényt kielégít. Fehéroroszországban egyébként is minden feltétel adott a jégkorong-világbajnokság megrendezésére, nagyon jó vb-t rendeznek Minszkben.

FRACAN 2

A legutóbbi két vb-n, Svédországban és Finnországban a szervezők nem lehettek elégedettek a nézőszámokkal. Hogyan kezelik ezt a problémát, ha van egyáltalán probléma?

Igen, elsősorban Svédországban okozott ez gondot, és leginkább annak volt köszönhető, hogy nem jól lőtték be a jegyárakat, sem a meccsbelépőket, sem pedig a bérletkonstrukciókat. Emellett megváltozott a lebonyolítási rendszer, az alapszakasz után a két csoport csapatai keresztbe játszanak a negyeddöntőkben, ez is izgalmasabb lesz talán. Az is növelni fogja a nézőszámot, hogy a fehéroroszok mindent megtesznek a határok megnyitásáért. Például részlegesen eltörlik a vízumkötelezettséget, ami azt jelenti, ha valaki elővételben vette meg a jegyét a vb-re, annak nem kell külön vízumért folyamodnia. És ne felejtsük el, hogy nem csak a jegyárak, de az egyéb költségek is jóval alacsonyabbak lesznek. Márpedig a hokiszurkolók szívesebben mennek olyan országba, ahol nem hat-nyolc euróba kerül egy sör.

Hogyan látja, marad az évenkénti világbajnokság?

Természetesen vannak országok, amelyeknek az lenne az érdekük, hogy csak kétévente legyen vb. De azt látni kell, hogy ez egy nagyon fontos bevételi forrás az IIHF számára, ami egyelőre minden más érdeket felülír. De nem csak a pénzről van szó, a kétévenkénti világbajnoksággal nem csak nagyon fontos szponzori pénzektől esnénk el a Nike-tól, a Tissot-tól vagy a Skodától, de vesztenénk a dinamizmusból és az imázsunkból is. Minden szempontból nagyon fontos tehát az évenkénti világbajnokság az IIHF számára, ez nagyon mélyen gyökerezik a nemzetközi jégkorong kultúrájában. Egyedül az merült fel, hogy az olimpia évében ne legyen vb, mert két ekkora eseményt nem lehet ilyen rövid időn belül megtartani. De jelen pillanatban ez a nemzetközi jégkorong legnagyobb kirakateseménye, és úgy látom, az emberek szeretik az olimpiai években is a vb-t.

Milyen állapotban van a francia jégkorong?

Az előző szezon megítélése egyértelműen jó. Habár céljaink között szerepelt az olimpiai kvalifikáció, amit nem sikerült elérni, ugyanakkor a 2013-as világbajnokságon jól szerepelt a csapat, nagyon kevés hiányzott a negyeddöntőhöz. Történelmünk során először legyőztük az orosz válogatottat. Ennek nagyon nagy visszhangja volt egész Franciaországban, az összes híradó ezzel volt tele, jót tett a sportág hazai népszerűsítésének. Sportszakmai szempontból érdekes volt, hiszen mindkét csapatot inkább lefelé vitte az a mérkőzés. Az oroszok addig jól szerepeltek a tornán. Nálunk Meunier, a csapatkapitány eltávozást kért, mert akkor született a gyereke, a harmadik számú kapussal kezdtünk, hogy kapjon ő is lehetőséget. Arra nem igazán számítottunk, hogy Florian Hardy kifogja például Radulov büntetőjét, mint ahogy a csapat végső sikerére sem. A meccs után viszont bementem az öltözőbe, és ott olyan volt a hangulat, mintha legalábbis magát a világbajnokságot nyertük volna meg. Nem is sikerült utána már rendesen talpra állni, pedig nagyon fontos meccseink voltak hátra, hiszen be akartunk kerülni a legjobb nyolc közé. De kikaptunk az USA-tól, a lettektől és a németektől is, így hiába teremtettük meg magunknak az esélyt a legjobb négybe kerülésre az oroszok legyőzésével, végül hetedikek lettünk a csoportban. Ettől függetlenül hatalmas tett volt az oroszok legyőzése, ez nem sok csapatnak sikerült eddig a világbajnokságokon, az a tanulság, hogy a győzelmeket ugyanúgy meg kell tanulnunk kezelni, mint a vereségeket.

FRACAN 3

Magyarországról nézve látványos a francia hoki fejlődése. 10-15 éve ez a válogatott az A és a B csoport között ingázott, ma pedig az a célja, hogy megerősítse helyét a világ élvonalának középmezőnyében, bekerüljön például a legjobb nyolc közé. Mik e fejlődés összetevői?

Három-négy kulcsfontosságú tényezőről beszélhetünk. Először is, a válogatott mellett dolgozó szakmai stáb személyi összetétele, ha jól emlékszem, 2004 óta, vagyis majdnem 10 éve változatlan. Dave Henderson vezetésével olyan stabilitás jött létre a válogatottnál, ami megnyilvánul a viselkedésben, a módszerekben, a játékosok teljesítményének értékelésében is. Ez nagyon fontos. Másodszor a francia bajnokság színvonala emelkedik, különösen mióta szigorúan ellenőrzik a csapatok költségvetését, pénzügyi fegyelmét. Korábban sok gond volt a felelőtlen gazdálkodásból, ami miatt sok klub ment csődbe. Mára ez megszűnt, ami egyértelműen Luc Tardif szövetségi elnök érdeme. Harmadszor, nagyon fontos, hogy vagy 15-20 játékosunk játszik külföldön, ott is általában az elithez tartozó bajnokságokban (korábbi cikkünk szerint pontosan 26 franica játékos játszott fontosabb nemzetközi ligákban). Megtalálható francia hokis a svéd, a finn, a német, a cseh, a svájci élvonalban például, ami biztosítja számukra a folyamatos fejlődés lehetőségét, de egyre többen a tengerentúlon is érvényesülnek. Ezek a játékosok visszatérve a válogatottba évről évre nagyobb erősítést jelentenek, egyre többet képesek hozzátenni a csapat teljesítményéhez. A negyedik tényező pedig az a munka, amit évek óta folytatunk az U23-as korosztállyal. Velük minden szezon elején külön foglalkozunk, és van egy csapatuk, amely versenyen kívül részt vesz például a ligakupa küzdelmeiben is.

FRACAN 4

Jövőre a Ligue Magnus csapatainak száma 14-ről 12-re csökken. Nehéz volt meggyőzni ennek szükségességéről a klubokat?

Nagyon nehéz volt, leginkább persze a tabella alsó feléhez tartozó csapatokat. Számukra a másodosztályban való részvétel marketingértéke nem mérhető a Ligue Magnus-höz. De a francia hoki érdekei mindenképpen megkívánták a létszámcsökkentést, amely révén lehetővé válik, hogy megközelítsük az Európában szokásos mérkőzésszámot (jelenleg egy oda-vissza kört tudnak rendezni az alapszakaszban, ezt próbálják kiegészíteni a ligakupával és a Francia Kupával, 12 csapattal viszont lehetőség nyílik két kört rendezni, így 26-ról 44-re emelkedik a meccsszám az alapszakaszban). Itt végül is mindkét fél engedett, mert eredetileg korábban tervezték bevezetni a csökkentést, de Tardif elnök nem erőltette a folyamatot, biztosított egyfajta fokozatosságot. Ezzel együtt nem volt kérdés, hogy ez elengedhetetlen.

2017-ben Párizs és Köln rendezi a világbajnokságot. Hogyan készülnek az eseményre, lesz-e ettől párizsi csapat a Ligue Magnus-ben?

Párizsban hatalmas problémát jelent, hogy a Bercyn kívül nincs nagy befogadóképességű aréna. Nincs olyan létesítmény, amely megfelelő kapacitással és fenntartható módon be tudna fogadni egy első osztályú jégkorongcsapatot. Ez az egész francia jégkorong egyik legnagyobb jelenlegi problémája. Sajnos napjaink gazdasági helyzete nem csak Franciaországban, de az egész világon, talán Fehéroroszországot leszámítva, nem kedvez annak, hogy épüljön egy 5-6 ezres jégcsarnok, amire pedig most Párizsban égető szükség lenne. A felkészülés különben jól halad, a Bercy egy kipróbált helyszín, évente egyszer-kétszer megtelik hokis eseményre, minden működik, megvan a rutin. Ráadásul 2017-ig szakaszosan, több ütemben teljesen megújul. A szövetség egy külön csapatot állított fel, amely a felkészüléssel foglalkozik, nincs okunk aggodalomra. A németeknek szintén megvan a tapasztalatuk, hiszen nemrég rendeztek világbajnokságot. Velük nagyon jól megértjük egymást, kiváló az együttműködés a két szervezőbizottság között. Köln és Párizs között van TGV-kapcsolat, tehát vasúton háromórányi távolságra lesz egymástól a két helyszín. Minden nagyszerű lesz, a lényeg pedig úgyis a jégen zajlik majd.

FRA oltozo

Cimkék: , , , ,

Te mit gondolsz?

Eseménynaptár
március 23., csütörtök
U18 16:40 KMHPEF 3-5VÉGE
március 24., péntek
ROM 17:30 BRASCC 5-4VÉGE
U16 19:40 MACAVS 1-4VÉGE
március 25., szombat
U20 12:15 DHKAVS 5-7VÉGE
U20 18:00 MACVAS 4-0VÉGE
március 26., vasárnap
U16 18:00 AVSMAC INFO
NHL 23:00 NJDDAL 
    • SPÍLER TV
március 27., hétfő
U18 18:10 UTESCC 
március 28., kedd
U16*   MACAVS 
U18 18:40 SCCUTE 
március 29., szerda
U16*   AVSMAC 
KHL 18:00 LOKSZK 
    • SPORT 2
március 30., csütörtök
KHL 18:00 AKBMMG 
    • SPORT 2
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk