Az első világbajnoki győzelemre várva

Hét alkalommal találkozott eddig a magyar és a szlovén jégkorong válogatott a világbajnokságokon, és még egyetlen pontot sem sikerült szerezniük a mieinknek. Szerda hajnalban Gojangban jó lenne megtörni ezt a hagyományt.

A valaha volt remek jugoszláv jégkorongsport örököse és korábbi zászlóvivője az a néhány szlovén klub, amelyik a világ általános elképedésére klasszisok egész sorát produkálja minden évben. Bár a szlovén klubok helyzete még magyar szemmel sem túl rózsás, jégpálya is kevesebb van, mint nálunk, a regisztrált játékosokról nem is beszélve, mégis jó három csapatnyi szlovén játékos kergeti a pakkot értékes bajnokságokban, ezzel jóval nagyobb merítési lehetőséget hagyva a mindenkori szlovén kapitánynak, mint magyarországi kollégájának.

A szlovén titkot sokan próbálják évek óta megfejteni, egyelőre sikertelenül. A kis ország legújabb nagy dobása a szocsi olimpiai szereplés, a legjobb 8 közé kerülés volt. Bár a légósélet legnagyobb hátrányaként a szocsi keret igen számottevő része nem állhat Matjaz Kopitar rendelkezésére Gojangban, de a helyettesek is remek játékosok, akik mind bizonyították már, hogy méltóak a nemzeti mez viselésére.

Talán a szlovén titoknak köszönhetően is nagyon rossz a mérlegünk délnyugati szomszédaink ellen, a 24 eddigi mérkőzésből mindössze 4-et nyertünk meg, és 2-szer döntetleneztünk. A világbajnokságokon még rosszabb a mérleg, hétből hétszer nyertek a szlovénok, mi 11 gólt ütöttünk, ők 43-at, az első VB-meccsen helyből 14-et, többet, mint mi az összesen. Van tehát miért visszafizetnünk a szlovénoknak, és mikor lenne erre a legjobb alkalom, ha nem magyar idő szerint szerda hajnalban Gojangban?