Három hét alatt két világbajnokság

   

Szombaton tét az ezüstérem. A női válogatott betegségből lábadozó szövetségi kapitánya, Gömöri Csaba összefoglalta, mennyire fontos a Kazahsztán elleni mérkőzés a lettországi vb zárónapján.

“Szombaton befejeződik a divízió 1/B-s világbajnokság itt Lettországban. Az a vb, ahol először lehet ott a magyar női felnőtt válogatott a harmadik vonalban. Az a vb, ami pont olyan, amilyet előre vártunk. Olyan, hogy bármelyik csapat képes a másikat legyőzni és éppen az adott napi forma, vagy épp egy pillanatnyi kis megingás döntő lehet. Amúgy is eljutott a női hoki mára oda, hogy minden divízióban hasonlóan szoros és kiélezett csata folyik egy feljutásért, egy kiesésért, vagy az érmekért. Miközben a saját vb-nkre koncentrálunk, párhuzamosan zajlik az alattunk lévő divízió 2/A, illetve az eggyel felettünk lévő divízió 1/A is, ahol szintén borulnak papírformák, és számos kis csapat vagy feltörekvő bizonyítja, hogy egyre inkább homogén lesz a női felnőtt jégkorong.

Vannak országok, akik felfelé ívelnek, és olyanok is, akiknél egy nagy generáció lassan kifut és ők kevésbé tudnak megújulni, mert nincs U18-as válogatottjuk, vagy az nem olyan erős. Ilyenek fölöttünk a szlovákok, akik már biztosan kiestek a mi csoportunkba és biztos, hogy jövőre velünk lesznek. Az osztrákok is épp csak bent maradtak, hiszen rutinos játékosaik vannak (Kántor Eszter, Anita Meixner), de az utánuk jövő generáció náluk szintén gyengébb, mint nálunk. A fölöttünk lévő divízió legnagyobb fejlődése a dánoké, ők is azok közé tartoznak, akik felfelé ívelő ágban vannak.

A norvég és a francia csapat stabilan jól szerepel ebben a csoportban, azt hiszem, hogy ők huzamosabb ideig abban a divízióban vitézkednek, míg a cseh csapat feljutott az A csoportba. A csehek U18-asai is nagyon jók, a budapesti vébén bronzérmesek lettek, tehát Európa legjobbjai. Csehországban kitűnő bázis van egy hosszabb távú jó szereplésre.

Az alattunk lévő feljutó talán Olaszország lesz, bár ott szombaton derülnek ki a dolgok, de azt látni kell, hogy a brit csapat és az olasz mellé a lengyel is jön egyre feljebb, és szerintem pár év alatt a divízió 3-ból ide a divízió 1/B-be kerül majd. Úgy érzem, ezen események tükrében kell nézni a mi világbajnoki szereplésünket és az eredményünket.

A szombati, utolsó napon olyan eredmény is születhet, hogy a végén ezüstérmet szerzünk. De az is előfordulhat, hogy negyedik lesz a csapat. Ugyanis mind a három meccs fontos valakinek. A lettek megnyerték a divíziót és visszajutottak a divízió 1/A-ba, ők ezért is rendeztek tornát, és nem történt csoda, csak visszakerültek oda, ahonnan jöttek. Hozzáteszem, nem agyonverve senkit. Minket sem. Továbbá megjegyezve, hogy a lettek ellen sajnos rosszul játszottunk, illetve nagyon sok hibával és nyilván az is nehéz volt, hogy nem tudtunk róluk semmit, a vébére beesve kellett velük kezdenünk. De ez nem mentegetőzés, hanem csak az okulás miatt jegyzem meg. Észak-Korea legyőzése mindenképpen nagy skalp és dicsőség, hiszen szinte be vannak betonozva évek óta ebbe a csoportba és sokszor érmet nyertek, de most ki is eshetnek.

A Kína elleni vereség fájó. Nem azért, mert rossz csapat, hiszen két éve például csak rosszabb gólkülönbséggel nem jutott fel a divízió 1/A-ba. Inkább azért, mert egy nagy fiatalítás van náluk is, és azok a játékosok, akik Asiagóban, 2011-ben az U18-as válogatottjukat alkották, azok zöme itt van. Az átlagéletkoruk ugyanúgy 19 év, mint nekünk, és ugye emlékszünk, hogy akkor 10-1-re vertük meg őket. Ezt a meccset meg kellett volna nyerni, és volt is rá sansz, de sajnos 39 lövésből 1 gólt lőttünk, és ez kevés.

Hollandia nem titkoltan az aranyért jött, és erre minden esélye meg is volt. Mi elvettük tőlük az aranyérmet, és lehet, az ezüstöt is. Feljutóként megverni a tavalyi ezüstérmest, azt hiszem, nem kell magyarázni. Amúgy is, fentük rájuk a fogunkat, mert a stábjuk kissé arrogáns és nagyképű, de maguk a játékosok is. A meccs végén látszott rajtuk, hogy nagy pofont kaptak.

Szóval egy kör még hátra van, és a Kazahsztán elleni meccs. Az a kazah válogatott, aki nagyon jól játszik, illetve szoros eredményeket ért el mindenkivel. Talán a támadójátékuk kevés, hiszen elképesztően kevés gólt lőnek, igaz, nem is kapnak sokat. Bármi lehet szombaton, az is, hogy már úgy korcsolyáznak ki a jégre, hogy biztosan kiestek, ha Észak-Korea megveri Kínát, de lehet, az életükért küzdenek még ellenünk. Mindenképp le akarjuk győzni őket és megmutatni, hogy újoncként érmet, mi több, esetleg ezüstöt nyerünk.

Azt gondolom, ha ez sikerül, akkor az, kimondom, egy újabb csoda. Az itt eddig leírtakért és azért, mert a lányok nagy része iszonyat, amit véghez vitt az elmúlt hetekben! Két világbajnokságot három hét alatt végig motiváltan végignyomni, nem kis erőfeszítés, sokszor fogvicsorgatva, fájdalmakkal küszködve, betegen, de mennek előre. Ezen lányok közül vannak olyanok, akik három év alatt a hetedik vb-jükön vesznek részt! Mert ilyen a női hoki. A lebonyolítás, a kvalifikáció, az olimpia és sok más miatt. Nem normális helyzeteket teremt.

Három hét alatt két világbajnokság. Ez olyan, mintha a fehérvári U18-as vb-ről 11 srác rögtön Dél-Koreába menne a felnőtt vb-re! Sőt a stábomnak 2011 óta ez a nyolcadik világbajnoksága, volt egy olimpiai selejtezőnk is, mindezt 2011. január 30. és 2014. április 12. között nyomtuk le. A lányok 70%-a végig velünk tart az első perctől. Azt hiszem, mindenki nagyon-nagyon fáradt, mindenki várja a végét, de szombaton mindenki félreteszi minden baját, sérülését, betegségét, és egy utolsó nagy csatát vív itt, Lettországban. És utána meglátjuk, ez mire lesz elég. A munka jutalma a győzelem kell, hogy legyen, ezért ezeknek a lányoknak nyerniük kell szombaton, mert az a sors igazságtalansága, ha nem így lesz.”

Cimkék: ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk