Szeretnénk csütörtökön 18.30-tól nyerni

   

Újabb fejezetet nyithatunk a női jégkorong történetében, de az egész magyar hokiéban, mégpedig azt, hogy másodszorra is megtartjuk A csoportos tagságunkat. Gömöri Csaba, a 17. születésnapját ünneplő Ungár Rebeka, az agyrázkódása után visszatérő Szelényi Lilien és három orosz meccsreakciója.

Gömöri Csaba (Magyarország, szövetségi edző): ”Ahogyan ígértük, az első percekben megpróbáltunk nekimenni az oroszoknak. Az volt a célunk, hogy az elején lőjünk egy gólt, és aztán türelmes játékkal próbáljunk meg folyamatos pressziót gyakorolni a kapujukra, közben ne kapjunk gólt, ne tudjanak hamar kiegyenlíteni. Egy pár percig ez sikerült is, a gól okozta sokkból nehezen jöttek ki az oroszok, de sajnos mi nem tudtunk akkora nyomást gyakorolni rájuk, amekkorát kellett volna. Sikerült nekik az egyenlítés viszonylag gyorsan, de ettől lelkileg sem törtünk meg, hiszen az elsődleges célunk a találkozó megnyerése volt, nem a számolgatás. Természetesen tudtuk, hogy nehéz lesz legalább négy gólt lőni, hát még ötöt, ezért folyamatosan sulykoltuk a lányokba, ne számolgassanak, a következő cserére figyeljenek, mert a mérkőzést ha szorosan is, de meg kell nyerni.

Sohina Szelenyi RUSHUN

Sajnos a második harmadban pont azokból a helyzetekből kaptunk gólokat, amiket kielemeztünk az orosz csapat ellen, többek között kapu előtti kavarodásból, melyet láttunk a svédek ellen is, hogy számtalan ilyen gólt lőttek. Sajnos a középső játékrészben fölénk nőttek, nem csak a gólok számában mutatkozott ez meg, hanem minden statisztikai mutatóban és a játék képében is. Egyszer-egyszer amikor kijöttünk a szorításból, kreatív támadásokat vezettünk, de keveset lőttünk, kapura lövés nélkül nehéz gólt elérni.

A harmadik harmadra a szünetben elmondtuk, hogy az itt kint lévő 1600 néző akkor lesz elégedett és boldog, és mi is akkor távozhatunk emelt fővel, ha mindent megteszünk azért, hogy több gólt ne kapjunk és lőjük egyet, hogy visszatérjünk a meccsbe, majd kapuslehozatallal hosszabbításra mentsük a meccset. Továbbra is az volt a célunk, senki nem hihette azt, hogy 6-0-ra verjük az oroszokat. Viszont a kis apró sikerünk lehetett volna ez, hogy az utolsó harmadban szorosabbá tesszük a mérkőzést. Azt gondolom, a harmadik harmadban nagyot küzdött a csapat, a végén sajnos további kiállításokat szedtünk össze, akkor már csak az lehetett a cél, hogy az eredményt megtartsuk. Ez sikerült.

Lezárultak a csoportmérkőzések, összességében első körben a célunkat nem értük el, de játszottunk két olyan mérkőzést a tavalyi bronzérmessel és az orosz válogatottal, amelyen a vereség ellenére egyenlő partnerek lehettünk. Az USA elleni mérkőzés eredményét csak most értékelhetjük igazán, milyen kemény melóval lehetett elérni, hogy a tavalyi bronzérmes svédeket is 7-0-ra intézte el a sokak szerint végső nagy esélyes USA.

A világbajnokság folytatódik és számunkra olyan újabb kör következik, amikor élet-halál kérdése a Japán elleni csata. Japán eredményeit és játékát nézve elmondható, hogy felkészült, alázatos, fegyelmezett csapat, ezt is tudtuk, hiszen játszottunk velük Tromsőben, amikor büntetőkkel vertük őket. Szeretnénk csütörtökön az első mérkőzést megnyerni ellenük, és utána egy pihenőnapon a fejeket kiszellőztetve, a lábakat rendbe téve nekik menni a szombati második mérkőzésre. Reméljük, hogy a fantasztikus közönség továbbra is mellénk áll, és akkor sikerül a legfőbb célunk, a bennmaradás, mellyel újabb fejezetet nyithatunk a női jégkorong történetében, de az egész magyar hokiéban, mégpedig azt, hogy másodszorra is megtartjuk A csoportos tagságunkat.”

Ungár Rebeka (Magyarország, 17. születésnapját ünneplő támadó): “Ennél nagyobb élmény nem érhet senkit sem, minthogy a születésnapján válogatott meccsen játszhasson saját közönsége előtt. Elképesztő élmény volt, amikor az egész közönség felköszöntött, énekelt nekem, köszönöm mindenkinek. Örültem, hogy a barátnőim gondoltak rám egy külön kis drapériával. Hajtottunk, ahogy bírtunk, sajnos a helyzetkihasználásunk most sem volt az igazi. Remélem, Japán ellen már jobban fog menni a befejezés és több gólt lövünk. Bízunk a szurkolóinkban, hogy a japánok ellen is kilátogatnak, csütörtökön 18.30-tól, és biztatnak bennünket.”

Szelényi Lilien (Magyarország, agyrázkódása után visszatérő támadó): ”Még fejleszthető az erőnlétem a sérülésem után, konkrétan elestem az első jégre lépésnél. Jó volt ilyen nagyszámú közönség előtt játszani, az első pár cserében izgultam, aztán ráéreztem arra, mi a feladatom ebben a csapatban. Úgy léptem utána jégre, mintha nem is lett volna az agyrázkódásom, aminek szerencsére elmúltak a tünetei. Hálás vagyok az edzőknek és a közönségnek, hogy bíztak bennem és kipróbáltak azonnal, már a kezdésnél jégen lehettem. Fantasztikus élmény hazai közönség előtt játszani, Japán ellen teljes bedobással fogunk menni, ha kell, taknyunkon, nyálunkon csúszunk, de bennmaradunk alázatos játékkal.”

Alekszandr Uljankin (Oroszország, szövetségi edző): ”Elégedett vagyok az eredménnyel. A lányok az elején megijedtek attól, hogy milyen sokan vannak a csarnokban, és az első gól ennek is volt köszönhető. Ezután viszont sikerült összeszedniük magukat, és a második harmadra harcra készen jöttek ki. Sok olyan helyzetünk volt, amit nem sikerült kihasználni, ami szerintem szintén a sok nézőnek tudható be, mert nem szoktak ennyi ember előtt játszani a lányok, és nehéz volt ezt feldolgozni. Amin változtatni kéne a továbbiakban, az a hozzáállás, és a helyzetkihasználás. Az a célom, hogy jól szerepeljünk a hátralévő meccseken.”
Anna Sohina (Oroszország, olimpiát is megjárt támadó): ”Először is gratulálok a magyaroknak, nagyon ügyesek voltak, sokat koriztak, és próbáltak jobb eredményt elérni, és ez szerintem nagyon pozitív. Én azt éreztem a csapaton, hogy nem ment mindenki teljes gőzzel, tudtunk volna jobban játszani, de szerintem a holnapi mérkőzésen biztosan mindenki megpróbálja kihozni magából majd a maximumot. Nagyon tetszik a csarnok, és a szálloda is, az idő is jó, úgyhogy jól érzem magam. Az a célunk, hogy minél több győzelemmel zárjuk ezt a vébét, én személy szerint szeretném, ha a harmadik helyen tudnánk végezni.”
Nagyezsda Morozova (Oroszország, kapus): ”Úgy gondolom, hogy nincs olyan meccs, ahol valaki 100 százalékosan tudna játszani, én is azt érzem, hogy ma kicsit többször segíthettem volna a többieket egy-egy jobb védéssel. Érezhető volt, hogy a svédek elleni meccs sokat kivett mindenkiből, fáradt volt a csapat és sok helyzet ki is maradt. Most már a következő mérkőzésre kell készülni, és remélem sikerül erőt meríteni, hogy jobban tudjunk játszani, mint ma. Nehéz úgy nekiállni egy világbajnokságnak, hogy tudjuk az amerikaiakról és a kanadaiakról, hogy kimagaslanak a mezőnyből és a többi csapat csak a harmadik helyért küzd. Az viszont pozitív, hogy mindenki fontosnak tartja, hogy a harmadik helyen végezzünk. Én nagyon örülnék neki, mert eddig még nem sikerült bronzérmet szereznem, úgyhogy mindenképp biztatni fogom a többieket.”
Cimkék: , , , , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk