Egy éve nem láttam a lányokat

A Kanadában jégkorongozó Trencsényi Kitti beszámolója és az U18-as lányoknak küldött lelkesítő üzenete.

“Még kimondani is nehéz, de már egy éve nem láttam a lányokat. 2013-ban összesen 2 hetet töltöttem otthon, hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idő. Alig várom már, hogy találkozhassak a régi és persze az új kerettagokkal is. Nagyon jó lesz újra  jégre lépni a lányokkal, főleg egy ilyen korán befejezett szezon után.

Sajnos nem úgy zártuk a bajnokságot, ahogy szerettük volna, de úgy érzem, a csapattársaimmal mindent megtettünk, amit tudtunk. A rájátszásban a vancouveri University of British Columbia csapata ellen játszottunk. Sajnos mindkét meccset elveszítettük, az elsőn 3-2 re kikaptunk hosszabbításban, a második meccsen 4-3 ra kaptunk ki, az utolsó gólt csupán 50 másodperccel a mérkőzés vége előtt kaptuk. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk továbbjutni, ugyanakkor talán a szezon legjobb két meccset játszottuk a csapattal. Az első meccsen végig centert játszottam, és nagyon jól ment a játék. A hosszabbításra viszont visszatettek hátvédbe és a szombati meccset  már hátvédként is kezdtem. Megérdemeltük volna a győzelmet, de tudjuk, ezt a játékot gólra játsszák és nem pontozásra. Már 4 hete, hogy a szezon véget ért, de eddig a hétig voltak még jeges edzéseink, és már a száraz edzéseket is elkezdtük. Biztos vagyok benne, hogy az eddigi legjobb formámat hozom az idei lettországi divízió 1/B-s világbajnokságra.

Március 30-án érkezem Budapestre, és remélem hogy az U18-as vb utolsó meccsére kiérek majd. Óriási dolognak tartom hogy a mi kis országunk, ennyi női igazolt játékossal a top divízióban játszik a nagy hokinemzetek ellen. Nagyon remélem, és szurkolok nekik, hogy idén is sikerüljön bent maradniuk. Ugyanakkor abban is bízok, hogy a felnőtt csapatunkkal idén is sikerül az aranyat hazahozni.”

És végezetül következzen az üzenet:

“Akárhányszor nézem meg ezt a videót, a végén mindig könnyekben áll a szemem. Mindig eszembe jutnak az emlékek a világbajnokságokról, a régi meccsekről. Alig várom, hogy megint a jégen lehessek veletek. Sajnos már kinőttem az U18-ból és még a lelátón sem tudok ott lenni, hogy szurkoljak nektek, de innen is nagyon fogok szurkolni! Nem lesz könnyű, de meg tudjátok csinálni! Senki sem születik tehetséggel, mindenki megdolgozik érte. Én teljesen biztos vagyok abban, hogy ha minden játékos bele ad mindent és mindannyitok egytől egyig nyerni akar, úgy mint egy CSAPAT, akkor sikerülni fog! Úgy jöjjetek le a pályáról minden meccs, edzés után, hogy semmit nem tudtatok volna jobban csinálni. Mert ilyen lehetőség nem sokszor adódik az életben. Élvezzetek minden egyes percet ! Hajrá, lányok!!!”

Női légiósaink a világban: