Európai pályán kevesebb a gól
Hiába a nagyobb méret, az jobbára a góllövés szempontjából holt tereket érinti, viszont a sérülésveszély tényleg kisebb ? erre jutott az IIHF egyik tanulmánya. Ennek ellenére az észak-amerikai pálya nyerheti a versenyt.
A nemzetközi jégkorong-szövetség hosszabb ideje tanulmányozza, hogy az észak-amerikai és az európai pályaméretek közötti különbségek (e különbségek kialakulásának történetéről egy korábbi írásunkban olvashatnak) hogyan befolyásolják a játék képét. Mint ismeretes, az Észak-Amerikában elfogadott szabvány mintegy 15 lábbal keskenyebb pályát jelent, ami több mint négy és fél méter. Az IIHF az utóbbi három olimpia statisztikáit elemezte, amit kiegészített a 2008-as világbajnokság adataival. Ez utóbbi vb-t Kanadában, NHL-es méretű pályán rendezték. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az európai pályákon szignifikánsabban kevesebb gól születik. Jó példa erre, ha megvizsgáljuk azon meccsek arányát, ahol a vesztes csapat maximum egy gólt szerez. Az elődöntőkig lezajlott 26 mérkőzésből 18 volt ilyen, ami 69%-os arányt jelent. Vancouverben és Torinóban ugyanezek a számok a torna teljes ideje alatt 43 és 53% voltak. Lehet mondani, hogy ez az arány sok mindent kifejezhet azon kívül, hogy a játék képe hogyan befolyásolja a gólok számát, hiszen egy Kanada?Ausztria mérkőzés 6-0-s végeredménye jó eséllyel semmilyen összefüggésben nincs a pálya méretével.
De hasonló eredményre jutunk, ha a shutoutok számát vizsgáljuk: ebből 11 volt Torinóban, 7 Vancouverben és eddig 8 Szocsiban. Ugyanilyen tendenciát mutat a lőtt gólok meccsenkénti átlaga is: Torinóban 5,42; Vancouverben 6; Szocsiban eddig 4,96. Olyan sztárok nem lőttek, csak maximum egy gólt, mint Alekszandr Ovecskin, Jevgenyij Malkin, Daniel Sedin vagy Sidney Crosby és Patrick Kane. A szimpla statisztikákon túl az IIHF elemzése azt mutatja, hogy a két észak-amerikai tornán a gólszerzési lehetőségek száma 3,7-szerese volt a két európai helyszínen rendezett olimpián mért adatnak.
Mi okozhatja a különbséget? Elsősorban nem is a méret. A pályák szélességénél ugyanis fontosabb különbségnek tűnik a harmadok területének eltérései. Az Európában használatos IIHF-pályák három egyenlő hosszúságú harmadra osztják a 60 méter hosszú jégfelületet. Az NHL-ben egyrészt a kapu mögötti terület két lábbal, azaz 61 centivel kisebb, ennél is fontosabb azonban, hogy a semleges zóna 12 lábbal (kb. 3,66 méterrel) hosszabb. Hiába nagyobb tehát a jégfelület az európai pályákon, arányaiban a támadóharmadok az NHL-es pályákon nagyobbak, ráadásul a kapu előtti közvetlen zónákban, így szó szerint nagyobb tér nyílik a gólhelyzetek kialakítására. Ezzel szemben az IIHF-sztenderdek szerint épült pályák kedveznek a védekezésnek, a sarkokban, illetve a kapu mögötti területeken zajló játéknak, amelyekből közvetlenül nem teremthető gólveszély. Mindez azzal jár, hogy Szocsiban például többet kell korcsolyázni, viszont nehezebb gólt lőni. Másrészt, bár a játék fizikai elemei ugyanolyan fontosak mindkét pályán, a szűkebb, NHL-es pályákon jóval nagyobb az ütközések szerepe és így a sérülések kialakulásának valószínűsége.
Régebben ez nem okozott ekkora különbségeket, hiszen két, egymástól jól elkülöníthető stílusban játszottak a csapatok: az észak-amerikai válogatottak esetében inkább az előre-hátra (hokis nyelven Észak-Dél) irányú mozgások és játékok voltak jellemzőek, míg az európai csapatok játékában jóval több volt a keresztirányú (Kelet-Nyugat) elem. Mivel mára ezek a különbségek jóformán eltűntek, így a szélesebb pálya csupán több holt teret eredményez.
Egy további következménye a nagyobb jégfelületnek, hogy a korcsolyázási mennyiség is jóval nagyobb, ehhez pedig több játékosra van szükség. Az NHL-ben például 18 mezőnyjátékos öltözhet be egy meccsre, míg az IIHF-versenyeken ez a szám 20. Ez azt is jelenti, hogy az Ovecskineknek és Crosbyknak arányosan kevesebb jégidő és kevesebb helyzet jut. A tanulmány nem fél levonni a végkövetkeztetést, talán itt lenne az ideje egységesíteni a pályák méretét, melynek során az észak-amerikai szabványt kellene használni. Ez esetben több gólt láthatna a nagyobb nézőtérre beültethető több szurkoló.
További cikkek
- Kihirdették az olimpiai selejtezőtornára készülő keretet
- A spanyolokkal kezdünk, a japánokkal zárunk az OST-n
- Spanyolország érkezik februárban a Tüskecsarnokba
- Salt Lake City érdeklődik a téli olimpia iránt
- Ezrek ünnepelték a bronzérmet Pozsonyban
- Hazaértek az olimpiai bajnok finnek
- Slafkovsky a pekingi olimpia MVP-je
- Finnország–Oroszország 2-1
- Svédország–Szlovákia 0-4