Az első harmadban játszottunk eddig a legjobban

Azért edző az edző, hogy tovább lásson az orra hegyénél.

Nem csak mi, de a cseh játékosok egy része is úgy látta, hogy negyven percen keresztül nem volt különösebb baj a csehek játékával, Hadamczik edző szerint azonban a szétesés jelei már a második játékrészben jelentkeztek, ez vezetett az utolsó húsz perc izgalmaihoz. Edzői és játékosértékelések a keddi Csehország?Szlovákia mérkőzés után.

Alois Hadamczik (vezetőedző, Csehország): Azt kell mondjam, remekül kezdtük a mérkőzést. Az első harmadban játszottunk eddig legjobban az olimpián. A házi feladatot megcsináltuk, az emberelőnyök maximális kihasználásra törekedtünk és ez sikerült is. A második harmadban azonban a játékunk minősége leromlott. Ebben a játékrészben a szlovák csapat kitűnően korcsolyázott és fantasztikus feltámadást produkált. Az USA-nak kiváló és dinamikus csapata van, a mérkőzés után pihenünk, szerdán fogunk belőlük felkészülni.

Vladimir Vujtek (vezetőedző, Szlovákia): Sajnos nem úgy kezdtük a mérkőzést, ahogyan azt elterveztük. Nem volt meg a kellő önbizalmunk, főként támadásban maradtunk el attól, amit tudunk. Csak később kezdtünk el úgy játszani, ahogy kell, de akkor már túl késő volt és nem tudtunk fordítani. Ilyesmi előfordul, hogy egy harmadon keresztül egyszerűen elveszel, aminek az igazi okát szerintem soha nem fogjuk megtalálni. Oroszország ellen ezt sikerült elkerülni és jó meccs is lett belőle. Az pozitívum, hogy mozgósítottuk minden erőtartalékunkat és igyekeztünk a legjobban kezelni a korai nagy hátrányból fakadó helyzetet. A csapatszellem felülkerekedett, nagyon keményen küzdöttünk. Remélem, a csapatért szurkolók értékelik eme erőfeszítéseinket.

Zdeno Chara (hátvéd, Szlovákia): Hogy miért kezdtünk ilyen rosszul? Na, ez az egymillió dolláros kérdés. Az USA ellen kemény vereségbe szaladtunk bele, amely mentálisan megviselte a csapatot, aztán Oroszország ellen visszajöttünk és azt gondoltuk. ebben a szellemben tudjuk folytatni a cseh csapat ellen. Nagy csalódás ez a mérkőzés számunkra. Vissza kell ezt nézni és meg kell találni, mi nem működött. Egyébként élvezetes meccs volt, megmutatta, hogy bármi megtörténhet. Lőttünk három gólt, amivel megteremtettük magunknak az esélyt. Kellett volna egy negyedik is, de az nem jött sajnos.

Tomas Tatar (csatár, Szlovákia): A nagy hátrány után vissza akartuk küzdeni magunkat a meccsbe és ez sikerült is. Sajnos egy gól még hiányzott, tényleg nagyon közel álltunk az egyenlítéshez. Ez már a második ilyen meccsünk volt, ami különösen bosszantó. De már semmit sem tehetünk ez ellen, kiestünk a tornáról, ami nagyon fáj.

Ondrej Pavelec (kapus, Csehország): Meg kell beszélnünk, mi történt a mai meccsen, mert nagy bajba kerülhetünk, ha az USA ellen is úgy játszunk, ahogy Szlovákia ellen tettük az utolsó harmadban. Nagy szerencsénk volt, hogy megúsztuk és nem egyenlítettek ki. Remekül kezdtünk, aztán bekaptunk három gólt, amire nem számítottunk. Az amerikaiak frissebbek lesznek nálunk, ők néhány napot pihenhettek. Mindenhol nagyon jönni fognak, de minden meccs 60 percig tart, mialatt minden lehetséges.

David Krejci (csatár, Csehország): Különleges dolog volt Chara ellen játszani, aki Bostonban csapattársam. Néhányszor megpróbált átpasszolni, de résen voltam és leloptam ezeket. Néhányszor összefutott a tekintetünk, ekkor mosolyogtunk. Vicces volt, de természetesen mivel mi nyertünk, én könnyebben nevettem. Jó, hogy az USA-val játszhatunk, amely nagyon jó csapat. Nincs veszítenivalónk, felmegyünk a jégre és játsszuk azt, amit tudunk. Igyekszünk mi lőni az első gólt és akkor nyerhetünk. Egy meccsre vagyunk attól, hogy az éremért játsszunk.