Emlékezzenek a Vörös Gépezetre

Szocsiban mindenki hős lehet. Ezt Vlagyiszlav Tretyak, a sportág történetének egy legismertebb játékosa mondta. A Szovjetunió háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok kapusa. Az orosz szövetség jelenlegi elnöke. Hozzátette, nem nyugodt az Oroszországgal szembeni elvárások miatt. 13.30-kor Putyin szeme láttára kellene az Egyesült Államok ellen bizonyítaniuk.

Mennyire aggasztja, hogy az orosz csapaton hatalmas az elvárás?

Elég ideges vagyok, de mindenki ideges emiatt. Mindannyiunkat aggaszt, hogy mindenki nyerni akar, legfőképpen ellenünk.

Mit gondol helye van a csapatban a mindössze 18 esztendős Valerj Nyicsuskinnak?

Abszolút, mert már én is voltam ilyen helyzetben. 17 éves voltam, amikor világbajnokságon szerepeltem, Andrej Kovalenko pedig már 33. Felnéztem rá, Ragulinra és a többiekre és egyfajta jó borzongás fogott el, hogy itt lehetek. Nyicsuskin remek játékos, nem hiszem, hogy gondja lesz ezzel, az utolsó vérig harcolni fog.

Mi a véleménye az utódairól?

Bobrovszkij és Varlamov is kitűnő kapus, utóbbival beszéltem is egy percet, amikor megérkezett és azt mondta, nagyon fel van dobva attól, hogy itt lehet. Az egyik legfontosabb dolog, hogy legyen egy jó kapusunk, ám most szerencsések vagyunk, hogy kettő is van és tudunk választani, ha kell.

Mik az elvárásai?

Azt szeretném, hogy teljes szívvel játsszanak, emlékezzenek arra, hogy volt egy nagy orosz csapat, a Vörös Gépezet (angolul Red Machine), ami uralta a jégkorong világát az 1970-es, 1980-as években. Szeretném, ha ez inspirálná őket és folytatnák a hagyományt. Aggódom a csapat miatt, mintha a gyerekeim lennének, figyelem őket minden oldalról és hibákat keresek, de legszívesebben beállnék közéjük játszani, úgy segítenék. A pályán nekik kell megoldaniuk mindent. Mint például Kovalcsuknak a 2008-as világbajnokságon, amikor egyenlített a végjátékban, majd győztes gólt szerzett a hosszabbításban. Akkor őt bálványozta mindenki, a gyerekek olyanok akartak lenni, mint ő. Szocsiban mindenkinek megvan az esélye arra, hogy hős legyen.

Az egész csapat megjelent az olimpiát megelőző sajtótájékoztatón, miért?

Négy olimpián vettem részt, de sehol nem tapasztaltam azt az érdeklődést, ami minket itt övez. Ezért úgy döntöttünk, hogy elhozunk mindenkit, végül is egy csapat vagyunk, egységesek vagyunk és együtt harcolunk az aranyéremért, ezt akartuk megmutatni.

Hogyan emlékszik az 1980-as olimpiára?

Ez egy csoda volt az amerikaiak részéről, aminek köszönhetően a hoki óriási népszerűségnek és fejlődének indult, ez hatalmas lendületet adott nekik a jövőre nézve. Minden mérkőzés döntővel ért fel akkor, nem számított, kivel játszottunk, mindegyik meccs finálé volt. Mindenki megértette ennek a jelentőségét, és próbáltunk ennek tudatában játszani. 1980 egy jó lecke volt a számunkra, amit az USA válogatottja adott a Szovjetunióénak. Nem tiszteltük az ellenfelet a mérkőzés előtt, csak utána, és ez óriási hiba volt, megengedhetetlen, ezért vesztettünk. Még egyszer nem követtük el ezt a hibát.

Mit jelent a hazai pálya?

A hoki nagyon népszerű Oroszországban, ez nyilvánvaló dolog, nagyon sok embert érdekel és figyelemmel kíséri, kezdve a szurkolóktól a sajtóig az ország vezetőiig mindenki. Nemzetközi szinten az olimpia a legrangosabb esemény, ezért harcolni fogunk végig, mindent megteszünk majd a győzelemért, mert a hazánk aranyérmet vár tőlünk.