Fehéroroszország?Magyarország 2-1

Hatalmas mennyiségű munkát végzett el a válogatott, teljesen rászolgált arra, hogy az utolsó percben kapus lehozatallal szépítsen. Nagyon jó élménnyel gazdagodtak a játékosok, óriási elszántsággal sikerült 42 percig tartani a 0-0-t, végül pedig egygólosra csökkenteni a hátrányt az oroszokkal és tengerentúli honosított csatárral megerősített fehérorosz válogatottal szemben.

Könnyed játékkal indult a meccs, az első helyzetet ellenfelünk teremtette, de ez még nem volt vészes, Hetényi Zoltán magabiztosan fogta a lövést. A másik oldalon nagyjából hasonló mértékű riadalmat keltett Ladányi Balázs húzása, ott Koval volt a helyén. Kulturált oda-vissza hoki folyt a jégen, nagyjából azonos számú támadást vezettek a játszó felek. Emberelőnybe kerültünk, rég látott jó minőségben oldottuk meg a kapus lehozatalos helyzetet, legalább egy percig sikerült így támadnunk 6 az 5 ellen, több nagy helyzetet is kialakítottunk, nagyon közel jártunk a gólhoz, volt hogy már a fehérorosz kapus is verve volt. Sajnos maga az emberelőny nem sikerült ilyen fényesen, alig lőttünk kapura, könnyen ütögették ki a korongokat a fehéroroszok. A 12. percben aztán megkapták ők is az előnyt, Magosi előbb az ütőjét, majd az egészségét vesztette el, egy bombaerős lövés térden találta. Nem tudott lemenni cserére, majd egy percig bicebócázott hősiesen, megúsztuk ezt a szituációt is. Nehezen, de kihúztuk a hátrány, de hamarosan jött az újabb. Szerencsére mindvégig jól álltunk a lábunkon védekezésben. Bár jóval többet volt a mi harmadunkban a korong, tartalmasan hokizott a magyar csapat, nem adtuk fel a gólszerzés lehetőségét, sokszor átálltunk letámadásra, egyszer-egyszer korongot is szereztünk belőle. Hetényi Zoltán nagyon magabiztosan hárította a fehérorosz lövéseket.

A második harmadra egy sokkal harciasabb fehérorosz válogatott jött ki. Ritmust és hangnemet váltott Glen Hanlon csapata. Rich Chernomaz együttese alkalmazkodott a helyzethez, teljesen zárt védekezésre állt át a magyar csapat. Hogy kinek az akarata érvényesült jobban, azt nehéz eldönteni, de az biztos, hogy a fehéroroszok uralták a pályát. Durván beszorítottak minket, igazából öt perc után tudtunk kijönni az ölelésből, még kontrákra sem nagyon futotta. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy igazán nagy helyzetet nem sikerült kialakítaniuk Hetényi kapuja előtt. Kapart a csapatunk, kevés hibával játszott, jó volt ezt látni. Többször is megsegített minket a fehéroroszok fegyelmezetlensége, felesleges kiállításokat kaptak, ezzel mi nagyon fontos levegőhöz jutottunk. Gyenge fórt nyomtunk le a 6. perctől, de legalább pihentünk, nem kellett kaparni a védekezéssel. Szinte egyből újabb előnyt kaptunk, és erre már összeszedtük magunkat. Először a meccs folyamán felálltunk, járattuk a korongot. Nagyon aktívak voltunk az addigiakhoz képest, 2-3 életerős, ígéretes lövést is megeresztettünk, de nem tudtuk folytatni ezt a játékot, mert tőlünk is kiállítottak egy játékost. Erre a harmadra az volt a jellemző, hogy építkezni alig tud a magyar csapat, mert túl nagy volt a nyomás az ellenfél részéről, és erre már nem futotta a tudásból. Viszont védekezésben nagyot alkotott a magyar válogatott. A 35. percben ismét közel kerültünk a vezetéshez, Szirányi Bence lőhetett középtávolról, sajnos túl tiszta volt a kép Koval előtt, hárítani tudott. A mérkőzés folyamán folyamatosan javult az emberelőnyös játékunk, nem sokkal később Ladányi került számára ígéretes helyzetbe, a kapus üggyel-bajjal szedte ki az alapvonalról meglőtt, kapuba tartó korongot. Túl voltunk 40 perc játékon, a jobb csapat nem tudta góllá formálni fölényét, mi pedig mindent megtettünk, hogy ez ne is sikerüljön neki, dicséretes 0-0-ról vártuk a záró 20 percet.

A harmadik harmadban folytatódott a másodikban látott játék. A 43. percben megszerezte a vezetést Fehéroroszország. A mérkőzésen talán először tudott átmenni lendületből a védelmünkön egy támadásuk, amit góllal fejeztek be. Biztató emberelőny után is aktívak maradtunk, a 48. percben komoly helyzetet sikerült kialakítanunk. Meg kellett állapítani, nem csak mi védekezünk kiválóan, de ellenfelünk is. Még 4 az 5 ellen is folyton a nyakunkon lógtak, nem hagytak levegőt csatárainknak. Az 51. percben 2-0-ra alakult az eredmény, egy kék vonalas lövésbe Hetényi előtt állva nyúltak bele, ez is védhetetlen volt. Nagyon jól védekeztünk továbbra is, megúsztunk egy újabb hátrányt, és amit kifejezetten jó volt látni, egyáltalán nem viselte meg a csapatot az a tény, hogy elszállt az igazán bravúros eredmény lehetősége. A végén kaptunk még egy előnyt, és éltünk a lehetőséggel. Az 59. percben akkora ziccert alakítottunk ki, hogy már mindenki elkönyvelte a gólt, Koval mégis valahogy mentett. Chernomaz időt kért, és lehozta a kapust másfél perccel a vége előtt. Előtt 6 a 4, majd 6 az 5 ellen támadtunk, és 37 másodperccel a vége előtt meg lett az eredménye az erőfeszítéseinknek. Szirányi Bence előbb az emberbe lőtte a korongot, majd tolt rajta kettőt, és óriási erővel a kapuba vágta. 2-1 után a fehérorosz kapitány kért időt, Chernomaz azonban váratlant húzott, nem vitte vissza Hetényit a kapuba, hanem nagyon vagány módon hatan álltunk oda a középkezdéshez. Offenzívek maradtunk ? bárt egyszer Szirányi a kapuba csúszva mentett meg minket a tutinak látszó üres kapus góltól ?, meg is lett az eredménye, tudtunk lőni kettőt a vége felé, sőt egy óriási lövéssel fejeztük be a meccset, amelynek hárítása után minden ellenfelünk a kapusuk nyakába ugrott.

Rich Chernomaz tartotta magát ígérethez, végig 4 sorral játszottunk a mérkőzésen, a fiatalok is lehetőséget kaptak előnyben és hátrányban egyaránt. Olyannyira, hogy a végén a 6 a 4 elleni jelenet elején is javarészt őket küldte fel a jégre. Mindent egybevetve bravúros eredményt ért el a jól harcoló, sokat dolgozó magyar válogatott. Ezt mutatja, hogy a 40 percen át kiválóan hokizó fehéroroszok nagyon örültek a lőtt góljaiknak és a végén annak, hogy egy gól megmaradt az előnyükből.