IIHF-pályán játszanak az olimpián

Európai méretű jégfelületen sem Kanada, sem az Egyesült Államok nem szerzett érmet, mióta az NHL-esek olimpiáznak. A két észak-amerikai olimpián viszont mindkétszer ők játszották a döntőt. Mumusuk a nagy pálya?

A nagyobb jégfelület a jobb korcsolyázótudásnak kedvez. Az NHL-játékosoknak a szakemberek szerint is némi akklimatizációra lesz szükségük a szocsi jégen, ugyanis a 2002-es és a 2010-es olimpiával ellentétben ezúttal nem észak-amerikai méretű pályán játsszák a tornát. Amióta NHL-esek szerepelnek az olimpián, tehát 1998 óta soha nem nyert érmet Kanada és az USA 60×30 méteres jégpályán.

Ez két olimpiát jelent. 1998-ban Naganóban Csehország, Oroszország, Finnország volt a sorrend, míg nyolc évvel később, Torinóban svéd, finn, cseh éremosztás következett. Japánban mindkét tengerentúli válogatott Csehország búcsúztatta, Jagrék a negyeddöntőben 4-1-re verték az Egyesült Államokat, majd az elődöntőben 2-1-re Kanadát, büntetőkkel. A bronzmeccsen pedig a finnek verték a kanadaiakat. Olaszországban még rosszabbul jártak az észak-amerikaiak, mindketten a negyeddöntőben repültek. Oroszország 2-0-ra győzte le Kanadát, míg a finnek 4-3-ra USA-t.

És hogy mégiscsak lehet valami ebben  a pályaméretben, azt mutatja, hogy a Salt Lake City-i és a vancouveri játékokon egyaránt Kanada?USA döntőt rendeztek. Ezeket az olimpiákat NHL-es pályán rendezték.

Mindehhez azért hozzá kell tennünk, hogy a pálya mérete ennyire nem befolyásolja a végeredményt. Bár kétségtelen, hogy a tengerentúliak hátrányban vannak a nagyobb pályán, hiszen ők alig vagy soha nem játszottak ilyen széles jégfelületen, míg azok az európaiak, akik most az NHL-ben hokizva hazájuk válogatottjában a magot adják, ilyenen nőttek fel.

Ugyanakkor van szabályt erősítő kivétel is. 2007-ben Moszkvában Kanada, 2008-ban Quebec Cityben Oroszország nyert világbajnokságot a legnagyobb rivális otthonában, függetlenül attól, hogy kit segített a kisebb vagy a nagyobb méretű jégpálya. Nem beszélve arról, hogy az észak-amerikaiak számtalan felnőtt és junior-világbajnoki címük jelentős részét Európában nyerték. Szocsi tehát arra is választ adhat, hogy mennyit nyomnak a latban ezek a plusz-mínusz 2 méteres különbségek.

A kétféle pálya összehasonlításáról tavaly nyáron írtunk egy érdekes cikket.