Elkészítettük a MOL Liga metrótérképét

Megkezdődött az alapszakasz hajrája a magyar bázisú nemzetközi bajnokságban. A rájátszáshelyek közül még 3 kiadó ? a DAB már biztos elődöntős ?, erre 5 csapat pályázik. Az idei sorozatokat, trendeket, folyamatokat vettük számba, látványos grafikonok segítségével.

A páratlan számú csapat miatt nem játszanak teljes fordulókat a résztvevők, ezért a helyezések követésénél azt a metódust választottuk, hogy mindenkinél az azonos számú lejátszott meccs alapján számított helyezést vesszük figyelembe. Tehát a leg(f)első grafikon azt vizsgálja, hogy a csapatok ugyanannyi mérkőzés lejátszását követően melyik helyen álltak. Mindez igazából csak virtuális pillanatképek sokasága, hiszen időben eltolódva következett be ez az állapot, de talán ez a leghatékonyabb módszer, ami kiválóan mutatja a lényeget.

Nagyon érdekes megfigyelni, hogy milyen döbbenetes mértékben fut együtt az FTC és a HSC grafikonja végig az egész szezonban. Szinte végig azonos távolságban halad a Ferencváros görbéje a csíkiaké alatt. A zöldek a 6., a kékek az 5. helyen töltik az idő nagy részét. Éppen ezen, illetve a Brassó?Miskolc párosokon látszik, a szezon során milyen nagy jelentősége van egy-egy jó vagy rossz sorozatnak, látható, néhány forduló alatt több helyet lehet javítani vagy rontani.

Az Érsekújvár mindvégig rájátszást érő helyen állt, tehát egyszer sem volt 4. helyezettnél rosszabb. A Dab.Docler is majdnem ugyanezt mondhatja el magáról, csak az első három meccsén nem fért be a négybe. A 6. helyen négy csapat is állt rövidebb-hosszabb ideig: a Brassó, a Miskolc, a HSC Csíkszereda és az FTC. A grafikonkészítőnek a legkevesebb gondot az UTE okozta, a lilák kétségkívül a stabilitást képviselik e táblázatban, de ennek a Megyeri úti szurkolók egyáltalán nem örülnek.

A diagramot nézve az egész éves forma alapján a rájátszásba leginkább a DAB, MIS, NZA, BRA négyes lenne várható, hiszen ők töltötték szignifikánsan a legtöbb időt a legjobb 4 között, de ez csak száraz statisztika, a lónak is a derbi napján kell jól futnia, senkit nem fog érdekelni a 48. meccs után, hogy állt ez a számvetés a korábbi 47 fordulóban.

Ha megnézzük, hogy alakult azonos számú lejátszott meccset követően a megszerzett összes pontok száma ? merthogy ezt mutatja a második grafikon ?, azt látjuk, hogy idén az első hat helyezett végig egymást előzgette, csak a végén szakadt el a DAB a másik 5 csapattól. A grafikon olyan képet fest, mint egy kábelkorbács, a hat csapat nagyjából összebogozva tekereg, csak az utóbbi fordulók tökéletes szériájának köszönhetően feslett ki a DAB görbéje a többi közül.

A megszerzett pontokat összesítő táblázat (ezúton is külön köszönet érte OliBLOOD-nak) alapján az előző két szezont is vizsgálhatjuk. Két évvel ezelőtt a HSC és a DAB már viszonylag korán elhúzott a többiektől, és nagy előnnyel zártak, végig a HSC vezetett. Tavaly a DAB nem várt senkire, rögtön az elején nagyon elment, és hatalmas fölénnyel nyerte az alapszakaszt.

Nézzük meg, hogy miket mutatnak az egyes klubok görbéi a szezon során. Ehhez minden csapat esetében két grafikont készítettünk. A felső a csapat helyezése mérkőzésről mérkőzésre ? ez az első grafikon csapatonkénti bontása ?, az alsó pedig az egyes mérkőzéseken szerzett pontok száma, meccsről meccsre.

A Dunaújváros bizonytalan kezdést követően egy jó sorozattal hamar az élbolyba küzdötte magát, onnantól felváltva vezetett az Érsekújvárral. Az 5. meccse óta nem volt harmadiknál rosszabb helyen. Két idény közbeni döccenő volt, a Kontinentális Kupa hétvégéket követő erdélyi túrák nem ízlettek az Acélbikáknak, a 17. meccsük körül több egymást követő vereség az élről a harmadik helyre történő visszaesést eredményezett náluk. Az utóbbi idők remek sorozata, a már 14 meccs óta tartó veretlenség újra meghozta az első helyet, amit már aligha lehet elvenni tőlük a hátralevő időben.

Sokat lehet tanulni a Miskolc diagramjaiból is. A 13. és 16. meccs közötti győztes sorozat a 4.-ről a 2. helyig dobta fel a csapatot, az azt követő vereség után viszont egyből a 4. helyig csúszott vissza. A Miskolc a 18. és a 24. meccse között konyult le látványosan, egészen a 6. helyig szakadt be a görbéje, azóta viszont szinte mindig pontozott, és ez fokozatos emelkedést eredményezett, egészen a 2. helyig. Ez a jó trend az utolsó 3 meccsen fordult ismét negatívba, de a csapat még így is a tartja az ezüstérmes helyet a MOL Liga táblázatán.

Az Érsekújvár az egyetlen, aki még nem volt negyediknél rosszabb a szezonban. A 18. és a 31. meccs között vezetett is, azóta viszont magához képest gyengén teljesít, a megszerzett pontok száma tekintetében majdnem vízszintesen halad, a helyezéseknél pedig egészen a 4.-ig zuhant, ahonnan mostanra a 3.-ra játszotta előre magát. Ez a hanyatlás nem kis részben annak köszönhető, hogy a 23. forduló óta a csapat 50%-os teljesítmény alatt szerepel, 18 mérkőzéséből mindössze hetet nyert meg, azok közül is kettőt túlórában. Nyilvánvalóan jelentős szerepet játszik ebben a példátlan sérüléshullám.

Egyetlen forduló erejéig vezetett is, de aztán a 23. fordulóban kezdődött hatmeccses pont nélküli szériában a 3. helytől a 6. helyig zuhant a Brassó. Azóta 9 győzelem és 4 vereség a mérleg, aminek fokozatos emelkedés lett a jutalma a helyezések grafikonján.

Vereség-győzelem-vereség-győzelem, így kezdte a szezont a HSC, és ez meg is látszott a kezdeti hullámzó helyezésén. Az 5. hely akkor stabilizálódott, amikor a 9. fordulót követően 4 egymás utáni győzelmet aratott Gál Sándor csapata. Egy kiugró csúcs látható a csapat idei útja során, micsoda véletlen, ehhez a megszerzett pontoknál ugyanakkor 6 mérkőzésből 18 pont tartozik. Azóta viszont csak 50%-os a teljesítmény, és ez fokozatos visszaesést, stabil 5. helyet eredményezett. Látható, hogy az utóbbi jó néhány hétben alig szerzett 3 pontos győzelmet a Sport Club.

Ahogy azt már említettük, a Ferencváros és a HSC görbéje olyannyira együtt fut, hogy nagyjából a 9. forduló óta a zöld-fehérek és a csíkiak közösen egy azonos szélességű folyosót jelölnek ki metrótérképünkön. Hakan Nygren és Dobos Tamás csapata a legjobban a 16. és a 26. forduló között tolta a szekeret, akkor sorozatban 11 mérkőzésen szereztek pontot, és a 4. helyig emelkedtek. Ekkor lett a hónap játékosa Ojanen, majd Ölander is. Azóta viszont 9 vereségre csupán 4 győzelem érkezett, a csapat hívei bánatára visszaesett a 6. helyre, de még mindig van idő és lehetőség egy újabb, novemberihez hasonló jó sorozatra.

Nem akarjuk elviccelni a dolgot, de az első, ami feltűnt nekünk az UTE grafikonjait megnézve, az a szinte egyforma távolság a pontszerző meccseik között. Ennek alapján könnyű lenne trendet megállapítani, és azt mondani, a 46?48. forduló környéki ellenfeleknek érdemes vigyázniuk, mert érkeznie kell az újabb újpesti pontszerzésnek, ami ugyan ténylegesen nem lehet négypontos, bár az emelkedő tendencia (1 pont, 2 pont, 3 pont) ezt sugallná. Hatásaiban azonban akár azzal is felérhet az áldozatnak.