Kezdődnek az elődöntők
Szombat délután három órakor rendezik a junior világbajnokság elődöntőinek első mérkőzését, melyen Svédország játszik Oroszországgal. Blogunk igyekezett profitálni abból, hogy Magyarországon nem akármilyen tapasztalatokkal rendelkező szakember dolgozik Stephan Lundh személyében. A kétszeres Elitserien-győztes, felnőtt világbajnoki bronzzal és ifivilágbajnoki ezüsttel rendelkező mesternek elsőkézből származó tapasztalatai vannak, hiszen az ünnepek alkalmával otthon járt, ahol pár meccset is megnézett.
Svédország az esélyesek közé számít, de hogyan látja ön a csapat esélyeit?
Svédország idén is nagyon erős, azok után, hogy tavaly ezüstérmet nyert, tavalyelőtt pedig világbajnok lett. Azt azonban, hogy ez mire lesz elég, nem lehet tudni. Ha megnézzük az eddigi meccseit a csapatnak, akkor láthatjuk, hogy mindig a svéd válogatott szerzett vezetést. A mentális erejét még nem tesztelték a torna során, nem tudjuk, hogyan reagálnak, hogyan befolyásolja a játékukat, ha nekik kell futni az eredmény után. Ez annál is nagyobb bizonytalansági tényező, mivel soha nem látott érdeklődés kíséri a világbajnokságot, a Malmö Arénában rendszeresen 11 000 néző előtt játssza meccseit a csapat, amihez még ezek a játékosok sincsenek hozzászokva. Természetesen, ha mindig te vezetsz, akkor ennyi néző mindenképpen pluszmotivációt jelent, de ha az ellenfél szerez vezetést, akkor bénítólag is hathat.
A negyeddöntők során az orosz válogatott legyőzte az előzetesen legnagyobb esélyesnek tartott amerikai válogatottat. Látta őket játszani?
Igen, az első meccsüket láttam Norvégia ellen. Elképesztő játékot mutattak be, nagyon meggyőzőek voltak. Mondom ezt úgy, hogy természetesen nem Norvégia késztette őket a legnagyobb erőfeszítésre. Az orosz válogatott nagyon képzett és tehetséges játékosokból álló, rendkívül erős csapat, nem lesz könnyű dolgunk ellenük. A kapusuk, Vasziljevszkij pedig talán egész korosztályának legjobb játékosa.
Azért vannak mentális problémáik, az USA elleni győzelmüket elég sportszerűtlenül ünnepelték.
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy az orosz válogatottnak mindig vannak mentális problémái. Ez az ő legnagyobb gondjuk szerintem. Az igazi Nagy Vörös Gépezet idejében, tehát a hetvenes és nyolcvanas években ezzel még nem voltak problémák, akkor minden tekintetben nagyon erős csapatot alkottak. Nem csak jól játszottak, hanem tehetségesek, képzettek és fegyelmezettek voltak egyszerre. Nagyjából húsz éve ez utóbbi eltűnt. Továbbra is nagyon jók, de látható, hogy csak akkor tudnak kiugró eredményt produkálni, ha csapatként képesek dolgozni. Nem véletlen, hogy legnagyobb sikereiket akkor érték el, amikor olyan játékosok is, mint Ovecskin, Malkin és Kovalcsuk is beálltak a sorba, lövésekbe vetődtek be és megcsinálták a napszámos részét is a feladatnak.