Nagyon szeretnék hazamenni a vébére

Megérkezett az első női beszámolónk az Egyesült Államokból. Pál Vanda előtt nagy lehetőségek állnak.

“Most már több mint két hónapja vagyok itt ? kezdte a beszámolót a női válogatott játékosa. ? Az első két hónapban minden jól ment, de igazán csak most kezdem érezni, hogy hiányzik a családom és Magyarország.

Az élet nagyon más az USA-ban. A legelső dolog, ami feltűnt nekem, az az volt, hogy itt sokkal több a gyorsétterem és az emberek egészségtelenebbül táplálkoznak. Az építészet is nagyon más. Itt a Budapestnél kisebb városoknak is vannak magas toronyházaik, amit én érdekesnek találtam. Az oktatási rendszer is érdekes, itt minden nap ugyanaz az órarendem és a tanórák 55 percesek. A szünetek az órák között 3 percesek, ami nagyon rövid, néha még arra sem elég, hogy egyik teremből eljussak a másikba. Minden középiskolában van sportolási lehetőség. Vannak őszi, téli és tavaszi sportok. Én ősszel röplabdáztam és télen kosárlabdázni fogok a hoki mellett.

Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a sportolásra. Egyébként most mondták, hogy a hónap végén meg kell írnom az érettségi vizsgát. Nagyon megijedtem, de aztán hozzátették, hogy ez csak egy teszt, ahol négy lehetőség közül ki kell választani a helyeset. Egy kisvárosban, Loudonville-ben élek, ahol szinte mindenkinek van fegyvere, úgyhogy a legtöbb barátom rendszeresen jár vadászni. Az is furcsa, hogy itt az emberek általában 15 és fél évesen vezetnek autót először.

Az én városomban sajnos nincs hokicsapat, de van egy másik település a közelben, ahol igen, úgyhogy oda járok játszani. A csapatom neve Wooster High School Oilers. Ez egy középiskolai csapat, szóval a csapatban vannak 18 éves fiúk is. A csapatunkban én vagyok az egyetlen lány, de egyáltalán nincsenek nehézségeim, minden jól megy. Az első edzésem augusztus végén volt. Az edzés után odajött egy edző hozzám, és felkért, hogy játsszak az ő csapatában is. A csapat neve Ohio Flames, ami egy elit ligás női csapat, a legjobb ligában játszanak, így nagyon sokat utaznak. Az edző azt is felajánlotta hogy nem kell fizetnem azért, hogy ott játsszak, egyébként több ezer dollár lenne.

Sajnos ezzel a lehetőséggel nem élhettem, mert Cleveland két és fél órára van innen. Ezt nagyon sajnáltam, mert ez egy óriási lehetőség lett volna. Ilyenkor mondják azt, hogy ilyen az élet. Egyébként a csapatommal, a Wooster Oilersszel nemrég játszottuk az első edzőmeccsünket a Great Lakes Freeze ellen. 5-2 re nyertünk, és egy pontot is szereztem. Az edzők, úgy tűnik, bíznak bennem, hiszen az első meccsemen már emberelőnybe és hátrányba is beküldtek. Az emberelőnyünkben még majdnem lőttem is egy gólt.

Nagyon örülök, hogy az U18-as vb Budapesten lesz, hiszen nagyon jó dolog hazai pályán játszani. De az az igazság, hogy jobban örülnék, ha a világbajnokság az USA-ban lenne, mert akkor el tudnék menni rá. Sajnos a vízumom csak egyszeri belépésre jogosít az USA-ba, úgyhogy ez nem teszi lehetővé, hogy ide-oda utazzak. De természetesen nagyon szeretnék hazamenni a világbajnokságra, ezért alaposan utánajárok, hogy hazamehetek-e vagy sem. Remélem, sikerül elintézni.”

 Női légiósaink a világban: