Még egy orrba gyűréssel tartozom neki

Szélig Viktor és Vas János egymás ellen csatázik a francia szuperkupa-döntőben. A két barát egy év alatt negyedszer találkozik ellenfélként a jégen.

Egy hokinemzet erejét mindig jól jelzi, hogy hány játékosa játszik külföldön és milyen szinten. Franciaország évek óta stabilan az élmezőnyhöz tartozik, most már azon gondolkodnak, hogyan lehetne megragadni az elit középmezőnyében. Ha tehát a francia Szuperkupa döntőjében, amit egyébként hivatalosan Bajnokok meccsének hívnak, két magyar játékos is színre lép, mindenképpen örömteli, sőt büszkeségre okot adó esemény.

Márpedig idén ez a helyzet, hiszen Vas János a Rouent, vagyis a francia bajnokot erősíti, míg Szélig Viktor a francia kupagyőztes Brianconnak a játékosa. Nem fogalmaztunk pontosan, Szélig nem egy játékos, nyolcadik szezonját kezdi egy alpesi kis város hokicsapatánál, ahol teljesen természetes, hogy a szezonok között a csapat fele kicserélődik, mindemellett ugyanilyen természetes, hogy a szezon végi átigazolási hírek, mintegy a szurkolók megnyugtatására, rendre azzal kezdődnek, hogy a magyar bekk marad.

A francia bajnokság alapszakasza 26 meccsből áll, tavaly hat brianconi játékos került 30 pont fölé. Ebből az új szezonra kettő maradt: a kanadai Toby Lafrance és a szlovén Sivic Grenoble-ba ment, az amerikai Brett Wysopal az ECHL-es Cincinnatibe, a fiatal francia Lamperier pedig a Rouenban folytatja.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Az új csapatról Szélig bizakodóan nyilatkozott blogunknak: “Jónak tűnik az idei brigádunk, de meglátjuk majd, hogyan megy az úszás a mély vízben. A sokpontos távozók helyére érkeztek hasonló képességű srácok, remélem, hozták magukkal a góllövő ütőt is! Az edzőnk kicserélt egy kanadai játékost, helyére az itt nem ismeretlen Jaka Ankerst jött a Ljubljanából. Igazolni november végéig lehet, de valószínű, ha semmi rendkívüli nem jön közbe, akkor ezzel a kerettel játsszuk le a szezont.”

A Rouennak nincsenek ilyen gondjai, amely negyedik egymást követő évben lett bajnok, az elmúlt nyolc évben hatodszor lett a Ligue Magnus legjobbja. Nem véletlenül írtuk, hogy Vas János európai topcsapatba került, a Rouen 2012-ben megnyerte a Kontinentális Kupát, 2014 januárjában rendezőként szintén részvevője a Final Fournak. A felkészülés hibátlanul sikerült, hatból hat meccset nyertek meg Vasék, akik kedd óta Brestben tartózkodnak. A meccs végi interjúban Garnier edző arról nyilatkozott, hogy keveset változtattak a játékrendszeren, és hogy annak örült, hogy kezdtek működni az automatizmusok.

Ugyanerről számolt be Vas János is: “A felkészülési meccsek alatt a sorom nem nagyon változott. Szombaton nagyon valószínű, hogy Riendeau-val es Lampérier-vel fogok kezdeni, de ez még változhat. A taktika végig ugyanaz maradt, vegyítjük a letámadást és a visszább húzódó védekezést, hogy bármilyen szituációt meg tudjunk oldani, és mindenki tudja, hol van a helye. Brianconban, mint tudjuk, minden évben kicserélődik a csapat nagy része, így sokat nem tudok róluk, de biztos nagyon kemény meccset játszunk szombaton.”

Széligéknek a távolságot is le kellett gyűrniük, hiszen ők csak csütörtökön indultak el: “Brest innen olyan messze van, mint ha Dunaújvárosba utaznék. Kicsit másképpen oldjuk meg a túrát, repülővel megyünk. Új élmény lesz Brestben jégre lépni, még nem volt hozzá szerencsém. Péntek reggel megyünk Marseille-be és onnan repülés a helyszínre. A meccs napján pedig a szokásos rutint fogjuk tartani, mozgás reggel, este pedig rock and roll!”

A Szélig?Vas párharc nem túl nagy hagyományokkal rendelkezik, eddig háromszor találkoztak egymással, meglepő módon Vas János akkori csapata, a Dijon kétszer is legyőzte a Briancont: “Tavaly kettőből kétszer kikaptunk az alapszakaszban, de amikor a legfontosabb volt, a francia kupában, akkor sikerült legyőzni őket. Jankó nagyon kellemetlen ellenfél, mert amellett, hogy nagyon jól korizik és a fizikai hoki sem áll távol tőle, jó barátságban van a koronggal. Kívánok neki ezen a fórumon is jó szezont, legyen a roueniak húzóembere! Jut eszembe, még egy orrba gyűréssel tartozom neki.”

Meglepő módon Vas János másképpen emlékszik a történtekre: “Brianconban játszottunk, véletlenül plexin ütöttem Vityát az ütőmmel, ami lehet, kicsit az arcát is érte, de szerencsére semmi baja nem lett a dologból. Hozzá kell fűznöm, hogy az egész a bíró hibája volt, mert mar rég le kellett volna fújnia a játékot. Egy csapatban, vagy egymás ellen, mindig öröm számomra Vityával játszani. Biztos nagyon jó meccs vár ránk szombaton.”

Hogy egy szuperkupa más, mint egy sima bajnoki, arról a két játékos egyformán meg van győződve. Vas szerint “természetesen ad pluszt az a tudat, hogy most mar játszunk valamiért és nem “csak” egy felkészülési meccs, mind a két csapat győztesen akar majd levonulni a meccs végén a pályáról, az tuti. Jó lesz Vityát újra látni és beszélgetni egy kicsit.”

Nem lennénk egyik játékos helyében sem, amikor a másikkal szemben kell bizonyítani. Szélig ugyanolyan elszánt, ugyanakkor nem kevésbé joviális: “Természetesen ez a meccs más lesz, mint egy alapszakasz-ütközet, 60 perc és a pillanatnyilag jobb viheti a szezon első kupáját haza. Hogy ott lehetünk, azt a tavalyi erőfeszítésünknek köszönhetjük, büszkék vagyunk rá és mindent meg fogunk tenni, hogy jól szerepeljünk. Legyen Jankó a francia gólkirály, de szombatra vegyen ki egy szabad napot!”