Radulov majdnem teljesen elégedett a KHL-lel

A khl.ru igazi bulvárinterjút készített a kétszeres világbajnok Alekszandr Radulovval, amelyben azonban természetesen sporttal kapcsolatos kérdések is terítékre kerültek. Megmutatjuk, milyen egy ilyen cikk.

Az írásban szó esett az idei vébéről, arról, hogy visszalépés-e a KHL az NHL után, jó dolog-e pénzt keresni, vagy játszani még fontosabb, hogy miért nem fájt a franciák elleni vereség, hogyan hagyta ott a Nashville-t. Akit az is érdekel, hogy Szvetlana Kuznyecovával ellentétben Radulovnak miért nem lehet kutyája, olvassa el az eredetit is, mindenki másnak elég lesz a magyar verzió.

Számomra úgy tűnik, hogy jelenleg a világ összes jégkorongozója rettenetesen irigyli Ilja Brizgalovot. Ön nem szeretne a helyében lenni?

Azt gondolom, Ilja játszani fog még, hiszen kiváló formában van, de hogy én mit tennék a helyében? Tudja, nem titok, mi mindannyian szeretnénk jól keresni, de ez a dolog mégsem csak a pénzről szól. Ha én lennék ugyanebben a helyzetben, mindenképpen keresnék egy másik klubot. Nem tudnék hoki nélkül létezni, nem lenne hol hasznosítanom azt a rengeteg energiát, ami bennem van. És nagyon élvezem a munkámat.

Meglepődött azon, hogy sokan úgy reagáltak Kovalcsuk hazatérésére, mintha az a nyugdíjazással lenne egyenértékű?

Ezzel nagyon sokan nem értenének egyet. Szerintem pedig egyszerűen nonszensz azt állítani, hogy Ilja ezzel elindult lefelé. Mondjon bárki bármit, de a KHL nem egy középszerű bajnokság. Ki fogja megnyerni a következő Gagarin Kupát?

Nem tudom.

Persze, mivel senki sem tudja. Abban megegyezhetünk, hogy talán nyolc csapat is eséllyel pályázik a bajnoki címre, az alapszakasz során pedig bárki megverhet bárkit. Akkor mi alapján gondolják azt, hogy ez egy rossz döntés. Én elégedett vagyok a KHL-lel, az egyetlen dolog, amiben szeretném, ha fejlődne, az a moszkvai meccsek nézőszáma.

Volt már Moszkvában KHL-meccsen szurkolóként? Hosszadalmas és tolakodó a beengedés, a kaja ehetetlen, saját étel behozatala tilos?

Teljes mértékben egyetértek, és remélem, hogy mindez meg fog változni. Jó példáért elég csak Szentpétervárig menni, ahol az SZKA már komoly riválisa nézőszámban a Zenitnek. Ott mindezeket sikerült megoldani, és élmény a szurkolóknak hokimeccsre járni. De a szurkolóknak is felelősen kell viselkedniük. A szervezők csak úgy engedhetnek a nézőtérre élelmiszert, ha biztosak lehetnek benne, hogy senki nem fogja azt bedobni a jégre.

A lelátó alkalmas arra, hogy kivigye a családját?

A szurkolói káromkodásokra vagy rigmusokra gondol? Szerintem ez a tendencia csökkenő ívet mutat. Természetesen elő-előfordul, de az egész kultúra változóban van.

Olvasott saját magával kapcsolatban valaha is hasonlóan negatív cikkeket, mint amilyeneket Kovalcsuk kapcsán?

Nem olvasok újságot egyáltalán. Illetve sportújságokat igen, de csak más sportágakról szóló cikkeket. Így is elég hoki van az életemben, azt hiszem.

Sokan bírálták, miután végleg otthagyta Nashville-t. Az igaz, hogy egy végigivott bulit követően távozott?

Nem igaz. Akarja tudni, hogyan történt? Phoenixben voltunk. Az egyetlen hely, ahova el lehetett menni enni valamit, a város túlsó felén volt. Majdnem az egész csapat ebbe az étterembe ment. Sokan korán leléptek, én 15 perccel a hivatalos takarodó után érkeztem vissza. Erre lehet mondani, hogy megszegtem a szabályokat, de távol áll azoktól a híresztelésektől, amik aztán szárnyra kaptak.

Az amerikaiak meg vannak róla győződve, hogy részeg volt.

Akkor ezt mondtam nekik: “Nézzétek, csináljunk egy tesztet, ki fogja mutatni, hogy egy pikoló sört sem ittam. Még vérmintát is vehettek tőlem.” Erre ők azt mondták, hogy nincs szükség tesztre és csak folytatták az alaptalan vádak ismétlését, mire én azt válaszoltam, hogy én ennél többet nem tehetek, mivel az ítélet úgyis előre megszületett.

A helsinki világbajnokság alatt egyetlen egyszer sem nyilatkozott.

Egyszerűen nem volt mit mondanom. Nem szerettem ott állni és hallgatni a banális kérdéseket, nekem pedig nem volt mondanivalóm.

Pedig kíváncsiak lettünk volna a véleményére a franciák elleni vereség után.

Mit mondhatnék? A franciák nyertek, gratulálok nekik. De ez csak egy mérkőzés volt, amely nem osztott, nem szorzott. Kiestünk a vereség miatt? Természetesen nem. Ezzel szemben vannak olyan vereségek, amiket nehéz elfelejteni. Ott van például a negyeddöntő Vancouverben (Oroszország akkor Kanadától kapott ki 7-3-ra úgy, hogy a meccs felénél beállt a végeredmény), vagy a mostani vébé negyeddöntőjében az USA-tól elszenvedett 8-3-as vereség. A franciák elleni vereség nem ilyen, azt hamar elfelejtettem.

A nyarat Olaszországban töltötte. Mi vitte oda?

Focit nézni és pihenni akartam. Idén rövidebb volt a vakáció, teljesen rendbe akartam jönni, tehát Moszkvában nem sok időt töltöttem. Így viszont élőben láthattam az olasz kupa döntőjének mindkét mérkőzését, a Lazio és a Roma között.

A hoki után nem unalmas focit nézni?

Viccel?! Olaszországban voltam, ahol zsúfoltak a lelátók, szenvedélyesek a szurkolók. Ha nem jégkorongozónak megyek, biztosan focista lett volna belőlem.

Egyszer egy CSZKA-kosármeccs megtekintése után azt találta mondani, hogy a színvonal körülbelül hasonló, mint az NBA-ben. Ez azért vicces, mert az NBA egy másik bolygó az orosz bajnoksághoz képest.

Teljesen egyetértek önnel, de az idézet nem volt egészen pontos. Én ugyanis azt mondtam, hogy a CSZKA-nak vannak olyan játékosai, akik megjárták az NBA-t, tehát a színvonal itt sem lehet túl rossz. Szeretem a kosárlabdát. Kár, hogy a Nashville-nek nincs csapata az NBA-ben, különben jártam volna meccsekre. Más NBA-s meccsekre természetesen így is eljutottam.

Nagyon jó kocsija van. Az utakon is olyan agresszív, mint a jégen?

Nem, szinte soha nem szorítottam le senkit az útról, még csak be sem mutattam senkinek soha. Miért keresném a bajt? Nem éri meg olyan veszélyes helyzetekbe keveredni, amelyek veszélyeztethetik az egészségemet és a karrieremet.

Még csak nem is villant a gyors sávban lassan haladókra?

Jobb kikerülni és hamar elfelejteni őket. Soha nem megyek bele kétes helyzetekbe az utakon, és még csak nem is reagálok, ha mások elkezdenek üvöltözni velem.

Mondja mindezt ön, aki bármilyen bunyóban ott van a jégen.

A jégen igen, az más. De még ott is igaz, hogy sokszor nem túl bölcs dolog reagálni, mert csak még jobban felidegesíted magad vele.