Terjeszkedjen Stockholm felé az NHL?

   

A tengerentúlon is van igény az európai hokira, ezt mutatja, hogy ha egyelőre nem is hivatalosan, de egyre többször esik szó az NHL kontinentális terjeszkedéséről.

Ezúttal a Dallas Stars egyik szurkolói honlapján jelent meg érdekes eszmefuttatás a témában, egy európai szerző tollából. Érvek és ellenérvek felvonultatása után győz az érzelmi elkötelezettség, de azért érdekes írás, összefoglaljuk a lényeget olvasóink számára.

Az NHL terjeszkedésének számos oka van, melyekről blogunk is számtalanszor írt már (például itt és itt). Ezek közül a legfontosabbak az aránytalan csoportbeosztások, a fékezhetetlen kanadai hokiéhség, mely gyakorlatilag korlátlan felvevőpiacot biztosít a legmagasabb szintű hokinak és a déli franchise-ok gazdaságtalan működése. Ezek időről időre változó intenzitással vetik fel az NHL terjeszkedésének kérdését, a legnagyobb favoritnak jelenleg Quebec City, Seattle és Kansas City számít, de egy második torontói csapat indításának lehetősége is felmerült.

Ugyanakkor van egy másik iránya a bővülésnek, melyről azért jóval ritkábban esik szó, ez pedig Európa. Mielőtt nagyvonalúan legyintenénk, annak biztos tudatában, hogy a szerző elméje nyilvánvalóan megbomlott, érdemes felidézni, hogy az NHL alelnöke, Bill Daly, már 2008-ban reális lehetőséget látott az NHL európai terjeszkedésében. Egészen pontosan a Globe and Mail kérdezte a liga második emberét arról, hogy vajon 10 éves távlatban jó lehetőséget lát-e az európai terjeszkedésben. Daly pedig így válaszolt: “Nagyon remélem. Mindazonáltal természetesen nagyon hosszú az út odáig, és minden dolognak nagyon egy irányba kell mutatnia, hogy ez megtörténhessen.”

Stockholm NHL

Az ötlet tehát se nem új, se nem pusztán fanatikus álmodozók romkocsmai révedezése, érdemes közelebbről megvizsgálni az érveket. A fő kérdés az, hogy az elmúlt öt évben mennyire haladtak ebbe az irányba a dolgok. Nos, a kép vegyes. A fizikai korlátok továbbra is fennállnak: a távolság időben és térben nem csökkent (igaz, nem is nőtt), Európában a hokiért továbbra sem lehet annyi pénzt elkérni, mint Észak-Amerikában, az európai arénák befogadóképessége továbbra is lényegesen kisebb, mint az USA-ban vagy Kanadában.

A mérték érzékeltetésére: a két legnagyobb észak-európai hokistadion, a stockholmi Ericcson Globe Aréna és a Jokeritnek is otthont adó Hartwell Aréna kapacitása 13 850, illetve 13 506 fő, míg a New York Islanders új arénája, a Barclays Center, melyről általános vélekedés, hogy túl kicsi az NHL-nek, 14 500 fő befogadására képes. A hoki tehát a legoptimistább számítások szerint is kisebb profitot termelne Európában, de valószínűbb, hogy hosszabb ideig az erőforrások jelentősebb mértékű átcsoportosítását igényelné a ligától.

Egy másik gátló tényező az IIHF. René Fasel, a nemzetközi szövetség elnöke egy 2010-es interjúban félreérthetetlenül fogalmazott ebben a kérdésben: “Próbáljanak meg idejönni. Sok szerencsét hozzá! Ez a mi fennhatóságunk, és én személy szerint oroszlánként fogok küzdeni azért, hogy senkit ne engedjünk be ide külföldről. Az a véleményem, hogy mi itt, Európában elég erősek vagyunk ahhoz, hogy megcsináljuk a saját hokinkat, és akkor majd összemérhetjük Európát és Észak-Amerikát. A szurkolóknak ez tetszene.” Kérdés, hogy a nemzetközi szövetségben mi változott a három évvel ezelőtti állapotokhoz képest. És itt jönnek azok a pontok, amelyek az NHL európai terjeszkedése mellett szólnak.

Azóta ugyanis megjelent a KHL, amely minden korábbinál agresszívebb módon nyomul Nyugat felé, jelenleg nem titkolt célja egy 22 országra kiterjedő 64 csapatos bajnokság létrehozása a Távol-Kelettől Nyugat-Európáig. Ez már komolyan veszélyezteti az NHL európai üzleti pozícióit. Márpedig ezek a pozíciók nem lebecsülendők és igen jövedelmezőek. Már 2008-ban is, amikor szó sem volt olyan marketingeszközökről, mint a szezon eleji bemutató mérkőzések vagy az európai szezonkezdet, az nhl.com oldalletöltéseinek 25-30%-a Európából érkezett. A KHL impresszív növekedése ellenére Oroszországban a mai napig az NHL jelenti a csúcshokit a hokirajongók többségénél. De ha a KHL a jelenlegi ütemben terjeszkedik tovább, az érzékeny veszteség lehet még az NHL-nek is. Másrészt a KHL példája azt is mutatja, hogy a távolságok nem jelentenek leküzdhetetlen problémát, hiszen már most is a világ második számú ligája úgy, hogy az időzónák közti különbség 9 óra, és az utazási távolságok sem lebecsülendők.

De a KHL-en kívül van még más tényező is, ami az NHL európai terjeszkedése mellett szól. Elgondolkodtató tendenciára utal a tény, hogy a kanadai juniorliga, a CHL a következő szezontól száműzi a draftról az európai kapusokat. Ez feltehetően a bezárkózás első jele, melyet általános vélekedés szerint a külföldi játékosimport általános tiltása követhet. Márpedig ha az NHL fő utánpótlásbázisát jelentő juniorbajnokságban csak észak-amerikai játékosok nevelkedhetnek, az hosszabb távon könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy az NHL-ből is kiszorulnak az európai hokisok. Még jobban, mint ahogy azt az utóbbi évek tendenciája mutatja. Akik persze mindezt nem nagyon fogják bánni, ha saját hazájukban is könnyebben találnak majd KHL-es csapatot. Ez végzetes lehet az NHL számára, melynek jelenleg egyik legnagyobb értéke, hogy a játékosok sokfélesége révén kombinálni képes az európai és az észak-amerikai hokit. Ha pedig Európát a játékosaival együtt a KHL-nek hagyja az NHL, azzal sokkal többet veszíthet, mint egy ígéretes piacot.

Érdekes és izgalmas évtized elé nézünk.

Cimkék: , , , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk