Van potenciál az utánpótlásban

Július elején hivatalossá vált a hazai bajnokságokon részt vevő csapatok listája.

Néhány olvasónk azon félelmének adott hangot, hogy lelassult az utánpótlás fejlődési dinamikája. A tárgyban a Magyar Jégkorong Szövetségtől kapott ? mellesleg az Országgyűlés illetékes bizottságához is benyújtott ? írásos információ segít eligazodni a számok tengerében, és vélhetően megnyugtató jövőképet vázol fel a szeretett sportágunkról.

A munka szisztematikusan folyik, hiszen már több éve létezik az utánpótlásra megírt sportstratégia, ami a 2011?2016 közötti időszakra szól. Lassan közeledünk a program közepéhez, és konkrét eredményekről lehet beszámolni. A legfontosabb célok teljesítéséért már eddig is sokat tettek a sportágban érdekelt szakemberek, de maradtak még feladatok bőven.

? A Bridge program keretein belül fogalmazódott meg az az elvárás, hogy az ország összes jégpályáján induljon szervezett jégkorong oktatás.

? A Gyerehokizni.hu program egyre ismertebb és komoly toborzó erővel bír.

? Cél a jégkorong-akadémiák létrejöttének elősegítése. Ezen a téren a székesfehérváriak révén már van ismert sikertörténet, és a fővárosban, valamint az ország keleti felében is komoly kezdeményezésekkel lehet találkozni.

? Beindult a mentoredzői program, komoly lépések történnek a trénerek fejlesztése érdekében is.

? A nagy létszámú válogatott-összetartások terén nem csak a részt vevő játékosok köre bővült, de a 18 év alatti korosztályok is évekre lettek bontva.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

A program indulását megelőző évhez képest a lezárt idényben közel megháromszorozódott az igazolt hölgyek száma (315), és majd 70%-kal több edzőt (249), illetve fiú játékost (1658) sikerült a sportágnak megtartani. Jelenleg 18 nyitott és 14 fedett jégpályánk van, ami mindkét esetben eggyel több, mint amennyi 2010-ben volt.

A legnagyobb mennyiségi fejlődést a legalacsonyabb korosztályok esetén az eredményes toborzásra alapozva érte el a sportág. A hivatalos nyilvántartások alapján ma már 1000 fölött van a 8 évesnél fiatalabb versenyzők száma. 2000 környékén, bő egy évtizede az összes Magyarországon regisztrált versenyzői létszám mozgott 1000 környékén. A fiú utánpótlás 1650-ről 2700 fő fölé emelkedett 2010-től 2013-ig. (Ez akkor is jelentős növekedés, ha a TAO nyilvánvaló torzító és duzzasztó hatását levonjuk az érvényes adatokból ? szerk.)

Ahogyan serdülnek a fiatalok, egyre nehezebb megtartani a sportnak a versenyzőket. Az utóbbi 5 év adataira alapozva elmondható, hogy az általános iskolások korosztályi lemorzsolódása még 20% alatt van, de a középiskolások ennél is jelentősebb része nem vállalja fel a versenyszerű sportolást. A serdülő korosztályból kiöregedve a sportolók mintegy 50-60% folytatja U18-ban is az aktív pályafutást. A számokból az is kiolvasható, hogy azoknak, akik már 8 éves koruk előtt igazolt jégkorongozóvá váltak, mintegy harmaduk ifjúsági korában is versenyszerűen űzte a sportot. Amennyiben a folyamat dinamikája fenntartható, úgy az ifjúsági korosztály aktív sportolóinak létszáma 5-6 éven belül akár a mostani (189) duplájára is emelkedhet. Ez esetben az évtized végére reális az esélye annak, hogy a székely csapatokkal együtt 15-20 résztvevővel induljon el az ország ifjúsági bajnoksága.

Természetesen a fenti okfejtés egy olyan modellre alapoz, amelyben sok a bizonytalansági tényező. Nyilván nem közömbös a többi népszerű sportág hazai aktivitásának alakulása sem, de az világosan látszik, hogy a jégkorong felemelkedéséért hazánkban tevékenykedő szakemberek sínre állították a vonatot, és a rendelkezésre álló források keretein belül igen hatékony és reményekre okot adó munka folyik. Noha a szurkolói igények néha megelőzik a fejlesztés adta lehetőségeket, nem szabad leértékelni azokat a sikereket, amelyek a sportág népszerűsítéséhez hozzájárulnak. A legutóbbi ifjúsági téli olimpián mind a lányoknál, mind pedig a fiúknál egy-egy ezüstéremmel tértek vissza a sportág képviselői, az U18-as lánycsapatunk nem csak feljutott a világ élvonalába, de bent is maradt, míg a fiúknál újból a top 20-ba kerültek az ifjúságiak, és a juniorok is ezzel a céllal készülnek a decemberi miskolci rendezésű világbajnokságra. A felnőtt női csapat is felfelé araszol, míg a férfi válogatott már évek óta csak egy hellyel marad le az elitbe jutástól.

A fejlesztés lehetőségeit és a sikereket kiemelve érdemes megjegyezni azt is, hogy a sportág propagálását szolgálja mind az orosz utánpótlás-bajnokságban, mind a környező országokban részt vevő fiatal csapataink versenyeztetése, a Mol Liga elismertségének növekedése és a székesfehérvári felnőtt csapat EBEL-szereplése. Komoly diplomáciai siker az is, hogy évről évre sikerül hazánkba csábítani egy-egy nagy csapatot, és az új idényben két IIHF-rendezvénynek is Magyarország lesz gazdája. Az ország keleti részében, Miskolcon az U20-as válogatottunk világbajnoki részvételén a feljutásért küzd majd, míg a Dunántúlon, Székesfehérváron az U18-as világbajnokságon az ifjúsági csapatunk akár még a dobogóra is odaérhet.