Ladányi még nem tudja, hol folytatja

Természetesen folytatom a játékot, de még nem tudom, hol ? mondta Ladányi Balázs a Jégkorongblognak. A 38. évében járó csatár ezekben a hetekben alapoz. Rajongóit és az őt kevésbé kedvelőket is megnyugtatjuk, még évekig szeretne jégkorongozni. Néhány gondolat erejéig visszatekintünk az elmúlt szezonra is.

“Nem mondom, hogy tízesével vannak érdeklődők, de szerencsére kaptam néhány ajánlatot. Még semmi nem dőlt el. Országokat és csapatneveket nem szeretnék említeni, de annyit elmondhatok, itthonról is érkezett megkeresés. A világbajnokság után tartottam egy rövid regenerációt, de már vagy három hete elkezdtem a fizikai felkészülést a következő szezonra. Egyelőre száraz alapozást végzek, mint ilyenkor minden jégkorongozó.

Nem tudom, meddig folytatom a játékot, de jó erőben érzem magam, nagy kedvem van játszani, egyáltalán nem tervezem a szögre akasztást. Természetesen ebben a korban már sosem lehet tudni. Ha nem sérülök meg, akkor is bármikor bekattanhat, hogy elég volt, ki tudja, mikor fordul ez meg a fejemben. Az biztos, hogy egyelőre semmi ilyet nem tervezek. Ahogy korábban is mondtam már, jövőre is szeretnék megharcolni a helyemért a válogatottban.”

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Ladányi Balázs legutóbbi szezonja minden korábbinál fordulatosabbra sikerült, a 37 éves játékos eddig minden szerződését kitöltötte aktuális csapatánál. Ezen a történeten már túl vagyunk, de érdemes visszatekinteni a magyar hoki 2012/13-as hektikus idényére. A Fehérvár gyengébb klubszezonja és jó néhány meghatározó játékos korábbinál halványabb teljesítménye ellenére a válogatott a világbajnokságon a legjobb arcát mutatta szinte végig.

“Ha a magyar hoki évét értékeljük, akkor egyrészt el kell mondani, hogy a MOL Liga láthatóan fejlődik. Ez lemérhető azon is, hogy az a nem túl sok játékos, aki onnan érkezett a válogatottba, megállta a helyét a vb-n. Ugyanakkor mindig a következő kicsi lépés megtétele a legnehezebb, egyre nagyobb erőfeszítés eredményeképpen lehet előrelépni. Az eddigi fejlődést könnyebb volt elérni, mint a jövőbenieket lesz. Ugyanolyan ez, mint hogy az úszóknak is az utolsó tizedeket a legnehezebb lefaragniuk az előttük állókkal szemben.

Általánosságban pedig annyit mondhatok a világbajnoki szereplésről, hogy olyan a mérkőzés, amilyen az edzés. Ezt már többször nyilatkoztam. Ha nem jó minőségű az edzésmunka, akkor mitől lenne jó a meccs? A világbajnokság előtti hetekben jó volt a csapat felkészülése. A jó edzésmunka természetesen nem jelent garanciát a győzelemre, de garanciát jelent arra, hogy bírjuk a tempót és a mérkőzésen is meg tudjuk valósítani azt, amit az edző kér, amit tudunk és elvárunk magunktól. Egy jól felkészített játékos és csapat tud a maximumhoz közeli teljesítményt nyújtani ? mint mi például az olaszok ellen ?, egy-egy mérkőzésen el tudja érni a maximumot, vagy talán erőn felüli teljesítményre is képes ? erre a kazahok elleni meccsünk a példa. Az a baj, hogy ha az edzettség, az edzésen végzett munka nincs csúcsközelben, nem a lehető legjobb, akkor a mérkőzés minőségének a maximuma is lejjebb csúszik, és csak ehhez az alacsonyabb szinthez közelíthet a meccsen leadott teljesítmény.”