Vasas és a MOL Liga, Vasas és az EBEL U18

Szuper Levente, a Vasas sportigazgatója két kérdésben kért és kapott szót tőlünk, mert ahogy fogalmaz: “a témában bizonytalan és nem megfelelően felvilágosított, jégkorongot szerető közönség megérdemli, hogy tájékoztassam őket a fejleményekről”. Megmutatjuk a Vasas MOL Liga-prezentációját is.

Bő egy hete ért véget a divízió 1/A világbajnokság. Azóta két igen fontos dolog történt a Vasas és a magyar jégkorong életében. Gondoltam, hogy a témában bizonytalan és nem megfelelően felvilágosított, jégkorongot szerető közönség megérdemli, hogy tájékoztassam őket a fejleményekről. Mivel nagyon sok a találgatás, ezért a tényeket szeretném most feltárni és röviden leírni, hogy eddig mi is történt valójában.

Kezdem az első témával, a MOL Liga-kérdéssel. Múlt héten csütörtökön (április 25-én) történt meg a szavazás a Vasas és a Debrecen csatlakozásáról a MOL Ligába. 1 igen, 2 feltételes és 4 nem szavazat mellett a liga csapatai nem támogatták a Vasas csatlakozását. A Debrecen feltételesen kapott támogatást. El kellett telnie pár napnak, amíg felébredtünk döbbenetünkből. Viszont az élet nem áll meg és most az a feladatunk, hogy tiszta fejjel átgondoljuk azt, hogy mik voltak az előzmények, mi történik a jelenben, és hogyan alakítsuk a jövőt.

Miért is szeretnénk indulni a MOL Ligában, vagyis miért fontos további magyar csapatok csatlakozása? A magyar jégkorong fejlődése érdekében minél több fiatalt kell beépíteni a felnőtt versenyrendszerbe, hogy mielőbb megszokják azt és a magyar válogatottnak minél nagyobb legyen a merítési lehetősége. Én személy szerint elengedhetetlennek tartom a MOL Ligában a magyar csapatok számának növelését, mert minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk! Arról nem is beszélve, hogy a bajnokságon belül a konkurencia növekedése hosszú távon feltétlenül segíti a színvonal fejlődését, ami a végén a válogatottunk előnyére válik.

Ezért is kifejezett szándékunk visszahozni a felnőtt jégkorongot Magyarország legkiválóbb jégcsarnokába. Kinevelt játékosainknak és azoknak is, akik Vasas nevelésűek, de jelenleg más klubokat erősítenek, perspektívát nyújtani és megteremteni nekik, hogy ha már a Vasasban voltak sok-sok évet, akkor tudjunk nekik lehetőséget adni arra, hogy ne kelljen otthagyniuk nevelő anyaegyesületüket önhibájukon kívül. Erre nagyon jó példa az a juniorgarnitúra a Vasasban, akinek jelenleg az első számú opciója az, hogy a nevelő klubjukban maradjanak, és a Vasas felnőttcsapatát erősítsék.

Fotó: Mudra László (dabdocler.hu)

Amióta megjelent a hír, hogy a Vasas felnőttcsapatot szeretne, rengeteg további ígéretes fiatal keresett meg engem, hogy mennyire örülnének, ha jöhetnének a Vasasba. A Vasas népszerűségét bizonyítja, hogy a MOL Ligában szereplő más fővárosi csapatok játékosai is érdeklődnek a csapatunk iránt, és ez nyilvánvalóan ellenérdekeltséget eredményez az érintett egyesületeknél. Ezt tükrözi a szavazás eredménye is és ezáltal sajnos az egyéni érdekek kerülnek előtérbe, hátrahagyva a magyar jégkorong egyértelmű érdekeit. Természetesen a hivatalos kommunikáció nem erről szól, hanem az indok, hogy a Vasas csatlakozása szakmai hanyatlást hozna magával. Sokan kérdőjelezik meg, hogy milyen csapattal állnánk ki, mivel azt hangoztatják, hogy nincs is elég játékos, és ezért sem tudnánk összehozni a MOL Liga által megkívánt színvonalat.

Mivel rontanánk? Olyan játékosok játszatásával, akik már idén is a ligában szerepeltek? Sokan kész játékoskeretet követelnek tőlem nevekkel, hogy bizonyítsam be, ütőképes csapattal tudunk indulni. Hogyan üljünk le tárgyalni és szerződjünk játékosokkal úgy, hogy az indulásra még nincs is engedélyünk? Viszont az érdeklődés olyan mértékű, hogy ha zöld lámpát kapunk, akkor a csapat 2/3-át biztosan nagyon rövid időn belül le tudnánk igazolni. Ehhez jönne még az a 4-5 orosz légiós, akikkel számolnánk. Ez a kettő együtt igenis egy ütőképes gárdát adna a ligának.

A fenti tények miatt nagyon szomorúnak tartom, amit 33 évesen kell a saját bőrömön tapasztalnom, hogy a magyar akarja a magyart megfullasztani. 28 éve élek ebben a közegben, pletykákat, rosszindulatú megjegyzéseket már hallottam arról, hogy a mi kis hokis társadalmunkban rengeteg az ilyen, de valahogy soha sem akartam elhinni. Most eljutottunk oda, hogy egy ország előtt bebizonyosodott, hogy igenis a magyar szavazza ki a magyart. Ez sokkal nagyobb gond, annál, mint hogy a Vasas jelenleg még nem kapta meg az engedélyt az indulásra. Ez egy olyan morális és szakmai kudarc a magyar jégkorongban, ami nagyon szomorú, úgy hogy közben a sportág a lehetőségeihez képest sikeres.

Bronzérmet nyert a felnőttválogatott, persze titokban mindenki az A csoportról álmodozott. Hamarosan eljuthatunk oda is. De ehhez össze kell fogni! Nézzük a tényeket: van 4 magyar felnőttcsapat a MOL Ligában és egy az EBEL-ben. Ez összesen öt felnőttcsapat. Nagy-Britannia kiesett a csoportból úgy, hogy 10 csapatos elitbajnoksága van. A két ázsiai csapat is mögöttünk végzett, akik meg a szintén jó színvonalú Ázsia Ligában játszanak. Nem is beszélve az olaszokról és a kazahokról, akiknek nagyon komoly szintű hazai bajnokságuk van több osztályban, rengeteg csapattal. Mi A csoportos álmokat dédelgetünk 5 csapattal. Biztosan nem menne egyik napról a másikra a fejlődés, de ez egy folyamat kell hogy legyen, és valahol, valamikor el kell kezdeni az építkezést. Mikor, ha nem most? Most van két jelentkező a liga bővítésére, ezzel a magyar jégkorongnak élnie kell.

Azt is fontos tudnia mindenkinek, hogy a MOL Liga nem egyéni jogi személy. Ebben a témában a jogi személy a Magyar Jégkorong Szövetség, ezért szerencsés lenne, ha az MJSZ hatáskörébe tartozna a végső döntés meghozatala. Az MJSZ középtávú tervei között szerepel a MOL Liga magyar csapatokkal történő bővítése. Éppen ezért nagyon bízunk Németh Miklós elnök úrban, illetve a szövetség elnökségében, hogy a magyar hoki érdekeit nézve támogatni fogják a Debrecen és a mi felvételünket a ligába. Nem szeretnénk azt, hogy ebben a kérdésben az érdekek döntsenek, hanem döntse el az erre felhatalmazott szervezet, az MJSZ, hogy mi az érdeke a magyar jégkorongnak! Németh Miklós elnök úrral sikerült többször beszélnem, jövő héten találkozom is vele személyesen. Nagyon pozitívan állt a dologhoz, és ígéretet kaptam tőle, hogy megvizsgálja az ügyet. Ugyanezt az ígéretet a szakmai alelnök úrtól is megkaptam.

Gondoljunk csak egy kicsit vissza a Volán EBEL-indulására. Az első szezon nagyon nehéz volt, főleg a kezdés, de kitartóan tette mindenki a dolgát, és végül siker lett belőle. Vagy gondoljunk a Miskolcra, ahol pár éve van csak minőségi hoki, azelőtt 15 évig szinte nem is voltak rajta a magyar hoki térképén. Vagy az UTE-ra, aki pár évvel ezelőtt egy új koncepcióval állt elő (hasonlóval, mint a miénk), hogy szinte csak a beépített fiatalokkal nekiindulnak a felnőttnek. Mindennek kell idő, hogy beérjen, de ha meg sem engedik, hogy elkezdjük a munkát, akkor hogyan fejlődjünk mi és a magyar jégkorong? És ha most nem engedik, akkor mi a garancia arra, hogy jövőre, 2 év múlva bárki másnak fogják engedni és nem az érdekek, hanem a szakmai érvek fognak dönteni? Összefoglalva: mi készen állunk a csatlakozásra, jó edzői stábunk van, jó pályánk, megteremtett feltételek, versenyképes keretünk lenne. Bízunk abban, hogy a szövetség alaposan meg fogja vizsgálni a múlt csütörtöki szavazás eredményét.

Végezetül még annyit, hogy mi nem szeretnénk sokáig húzni a dolgot. Mindenki ismeri a szándékainkat, lehetőségeinket. Jövő hét péntekig legkésőbb szeretnénk a dolgot lezárni. Nem szeretnénk sem az edzőnket bizonytalanságban tartani, sem pedig a játékosokat váratni. Valamint nem szeretnénk abba a hibába sem beleesni, hogy húzzuk, halasztjuk a dolgot, és tegyük fel 1 hónap múlva engedélyt kapunk az indulásra, csak addigra már a játékosok nagy része elkötelezte magát máshova. Szeretnénk rövid időn belül tisztán látni és a döntésnek megfelelően tovább tervezni a Vasas jövőjét, mert az élet nem áll meg.

A másik téma az EBEL U18-indulás. Néhány hónappal ezelőtt az EBEL meghirdette a jelentkezési lehetőséget az utánpótlás-bajnokságaiba. A MJSZ támogatta az ötletet, mivel ez is a középtávú terv egyik része, U20-ban és U18-ban színvonalas bajnokságban való indulás. Aki csak tehette, természetesen jelentkezett, mert nem szeretne lemaradni és az utánpótlásnak is perspektívát és erős versenyeztetést kell nyújtani. U20-ban a Fehérvár, a MAC és az UTE jelentkezett, és az osztrák döntés szerint be is engedik mind a hármat. Ez teljesen jó dolog, mindenki boldog.

U18-ban már érdekesebb a helyzet. Ott 5 csapat jelezte, hogy indulna, és be is fizette mindenki a nevezési díjat az osztrákoknak. Az MJSZ felállított egy sorrendet, a tavalyi bajnokság eredménye alapján, hogy az EBEL ennek megfelelően legyen tisztában az erőviszonyokkal. 1. Fehérvár, 2. MAC, 3. UTE, 4. Miskolc, 5. Vasas. Megmondom öszintén, nagyon furcsának találtam, hogy miért van a Vasas az 5. helyen. Az U18-as bajnokságban közös csapatunk volt az UTE-val, de október végétől csupán két UTE-játékos erősítette ezt a közös csapatot, a többi mind Vasas-játékos volt. Ezt a csapatot a Vasas versenyeztette a Jégpalotában, Vasas-vezetőedzővel, Vasas-mezben. A csapat bronzérmes lett, ezért nem értem a besorolást.

Az EBEL aztán hozott egy döntést, hogy U18-ban csak két csapatot vennének fel. Mondanom sem kell, hogy mekkora érvágás volt ez megint nekünk, valamint a két másik csapatnak, akiket nem vettek fel. Ez is fontos stratégiai pont a Vasas tervei között, és itt is mindent előkészítettünk a megvalósításhoz. A Vasasnál eredetileg 17 fős ifi kerettel tudtunk számolni, ami nem elegendő egy EBEL U18 és mellette párhuzamosan a magyar ifi bajnoksághoz. Ezért állapodtunk meg az MTK-ban (ifi országos 5. helyezett) játszó fiatalokkal és edzőjükkel, hogy igazoljanak  a Vasasba (nem közös csapatról beszélünk, hanem mindenki hozzánk igazolt), hogy egy bő kerettel a magyar hoki életében és az ő életükben is  egy nagyon fontos kalandnak vágjunk neki közösen.

Mindenki nagyon örült a hírnek, és már el is kezdtük a munkát együtt, hogy jól fel tudjunk készülni a keménynek ígérkező szezonra. Így az edzőknek lehetőségük van 35 fős kerettel dolgozni és versenyhelyzetet kialakítva az éppen legjobb formában levő  22 játékost harcba küldeni az U18-as EBEL-ben. Tehát mindent előkészítettünk, amit sajnos az osztrák fél most egy tollvonással áthúzott. Nem kisebb a felháborodás Újpesten, valamint Miskolcon sem. Vigyáznunk kellene kicsit arra, hogy az osztrákok ne higgyék azt, hogy bármit megcsinálhatnak velünk. Biztosak vagyunk benne, hogy a MJSZ itt is határozottan fog fellépni az osztrákokkal szemben, a magyar csapatok érdekében, valamint figyelni fog rá, hogy ne alakuljon ki egy komoly ellentét az U18-as korosztályon belül.

Gondolok itt arra, hogy biztos sokan nem örülnének neki, ha itt sem lennénk egységesek abban, hogy az érdekeinket képviseljük. Együtt kell döntést hozni, egységesnek kell maradni, nem szabad kettészakítani az U18-at, mert azzal meggyengülünk. Az osztrákok jelezték, bővíteni akarnak. Azt egy szóval sem mondták, hogy hány kvótát gondolnak a magyaroknak, csak annyit tudtunk, hogy aki teheti, jelentkezzen és próbáljon meg a kritériumoknak megfelelni, mert akkor felvételt fog nyerni. Úgy gondolom, mind az 5 magyar jelentkező jól átgondolta ezt, mielőtt befizette a nevezési díjat és teljesítette a követelményeket. Erre váratlanul közlik az osztrákok, hogy csak kettő csapat kell nekik, amikor már minden magyar csapat betervezte a jövő szezonjába az EBEL U18-at.

A hírek hallatán egyből felvettük a kapcsolatot a szlovák szövetséggel, akikkel tavaly is együttműködve versenyeztettük az U20-as csapatunkat. Most beadjuk a nevezést az U18-as és U20-as szlovák bajnokságba is.

Nagyon remélem, hogy ebben és a MOL Liga kérdésében is végre egységes lesz  a magyar jégkorong-társadalom, és végre elkezdődhet az egymás vállára való támaszkodás és a közös piramis építése!