Horvátország végre feljebb lépett
Három évet töltött el Horvátország a divízió 2-ben, többször is keserű meglepetést okozva szurkolóinak. Hiába erősítették a válogatottat honosított észak-amerikai játékosok, volt részük csalódásokban. Ebben az évben nem bíztak semmit a véletlenre, hazai pályán rendezték meg a divízió 2 A csoportjának küzdelmeit, és végül imponáló teljesítménnyel nyertek.
A feljutás kérdése – hála az új csoportbeosztásnak – Zágrábban is az utolsó napon dőlt el. Meglepetésre a 2012-ben a divízió 2 B csoportjából frissen feljutott Belgium tudta tartani a lépést a horvátokkal, és ha az utolsó napon győztek volna, ők juthattak volna fel. Ez azonban túl nagy feladat volt még nekik, sima horvát győzelem lett a vége. A torna legeredményesebb játékosa három horvát lett, John Hecimovic 6+6-tal zárt, Marko Lovrencic és Joel Prpic pedig 11-11 pontot szerzett. Hecimovic a torna végén jelentette be, hogy minden bizonnyal ez jelentette a végét a karrierjének. “Lehet, hogy visszatérek még a horvát válogatottba, de klubszinten ez az év volt az utolsó magas szinten ? mondta az IIHF honlapjának – a zágrábi szurkolókat azonban nem felejtem el soha, ők a legjobbak a világon, nincs kétségem.” Hecimovic terveiben az szerepel, hogy válogatottbeli társához, Joel Prpichez hasonlóan szülővárosában, Kitchenerben fog dolgozni. Hecimovic az ottani rendőrséget célozta meg, míg Prpic ugyanott tűzoltó, és civilben a Brantford Blast amatőrcsapatában hokizik az Allan Kupáért, ugyanabban a ligában, ahol Ennaffati Omar is játszik.
A torna pozitív meglepetéscsapata Belgium lett. A holland bajnokságban edződő HYC Herentals játékosaira épülő válogatotton meglátszott a keményebb bajnoki évad jótékony hatása. A divízió 2 B csoportjából feljutva rögtön ezüstéremmel zártak a belgák. A bronzot az izlandiak szerezték meg. Ők 1999 óta szerepelnek a világbajnokságokon, kis lépésekkel haladnak, a mostani volt minden idők legjobb szereplése a számukra.
Ausztrália rengeteg játékosát nélkülözte, köztük legnagyobb csillagát, az évet a cseh extraligában kezdő, jelenleg az USA legmagasabb szintű juniorligájában pallérozódó Nathan Walkert, és sokáig a kiesés szele is meglegyintette őket. Aztán a negyedik napon legyőzték az addig hibátlan belgákat, az utolsó játéknapon pedig bebiztosították a negyedik helyüket. Az ötödikek a szerbek lettek, akiket előzetesen mindenki biztos kiesőnek várt, különösen amiatt, mert már második éve nincs normális bajnokság, ahol év közben a játékosaik játszhatnának, ráadásul több kiváló játékosuk, például Marko Kovacevic visszavonult. Ehhez képest szépen helytálltak, ők játszották a legkiegyenlítettebb meccset a csoportgyőztes horvátokkal, 3200 győzelemre éhes horvát szurkoló előtt.
A legnagyobb csalódás kétségkívül a spanyolok nevéhez fűződik. Két éve még a Budapest Sportarénában kóstolhattak bele a divízió 1 légkörébe, és bár kiestek, voltak figyelemre méltó momentumaik. Tavaly ezüstérmesek voltak a divízió 2 A csoportjában, de a zágrábi világbajnokságra nem tudott eljönni legjobb játékosuk, a kapus Ander Alcaine. “Túl sok problémánk volt, sok volt a sérültünk, elsősorban a kapusunk, de akik itt voltak, azok közül sem volt mindenki egészséges ? mondta a korábban a magyar válogatottat is segítő Luciano Basile szövetségi kapitány. ? Első számú kapusunk, Alcaine rengeteg hibánkat és problémánkat képes volt jóvátenni az elmúlt időben. Most, hogy ő nem volt itt, megmutatkozott, milyen szinten is van a csapatunk. Nem tartoztunk ide, nem játszottunk azon a szinten, mint a többiek.”
A spanyolok mindazonáltal az azonnali visszatérést tervezik, ehhez jövőre Izrael, Törökország, Bulgária, Mexikó, Kína és Új-Zéland közül a csoportban maradó négy válogatottal és a divízió 3-ból feljutó Dél-Afrikával kell megküzdeniük. A torna legjobb csatára a horvátoknál játszó Joel Prpic lett, az ugyancsak észak-amerikai Andy Sertich a legjobb védő, a belgák kapusa, Björn Steijlen pedig a legjobb kapus.
