Horváth András is Japán ellen búcsúzott

   

19 világbajnokság után, 225-szörös válogatottként vonul vissza a címeres meztől a magyar válogatott 4-ese, aki biztos benne, hogy a Fehérvártól is távozik. A nagy munkabírású, kőkemény hátvéd maximálisan elégedett pályafutásával, amelyből klubszinten 1-2 év még hátra lehet.

Szélig Viktor előre bejelentette, ha feljut a válogatott az A csoportban visszavonul. Azóta tudjuk, nem jutottunk fel, mégis befejezi a nemzeti csapatnál. Igaz, hogy Horváth András is erre az elhatározásra jutott?

– A válogatottban a Japán elleni volt az utolsó mérkőzésem, azt gondolom. Ha esetleg pályafutásom folytatódik, akkor arra látok reális esélyt, hogy egy budapesti csapatnál 1-2 évet még lejátszom. De az igazi profi és komoly pályafutásom ezzel a szezonnal együtt lezárult. Az idei évad semmilyen szinten sem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Azt kell mondanom, ha én lennék a klubvezető Székesfehérváron, nem magamban látnám a legnagyobb perspektívát.

– Ehhez képest a világbajnoksága nem sikerült rosszul.

– Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy becsülettel tudjak elköszönni a válogatottságtól. Úgy érzem, ez sikerült. Nagyon örülök az eredménynek,egy hajszál választott el attól, hogy A csoportos játékosként vonulhassak vissza. Mert ha feljutottunk volna, akkor is ezt a döntést kellett volna hoznom.

– Bízom benne, nem bántó, ha azt mondom, Horváth András pályafutása mindenki számára annak példájául szolgál, hogy nem csak a tehetség számít, komoly munkával bármilyen messze elérhet egy jégkorongozó.

– Egyáltalán nem bántó ez, én is így érzem. Soha nem voltam egy különleges képességű játékos, de rengeteget melóztam azért, hogy elérjem azt, amit szerettem volna. Komoly munkával és hittel bárkiből lehet jó jégkorongozó, ha valaki sokat dolgozik, annak idővel megvan az eredménye, függetlenül attól, hogy ő a legnagyobb tehetségek közé tartozik-e vagy csak egy szorgos munkás a csapatban. Nagyon sokat köszönhetek a játékostársaimnak, akik sokat segítettek és végig ragaszkodtak hozzám, elárulhatom, nem egyszer ők kértek vissza a csapatba. Ez is nagy erőt adott a munkához.

– Maradt hiányérzete a pályafutásával kapcsolatban?

– Mint említettem, nem voltam sosem sztárjelölt játékos, ennek tudatában maximálisan kerek az, amit elértem. Sőt ha végigtekintek azokon a sikereken, mérkőzéseken, eseményeken, amelyekben részem volt, még azt is mondhatom, több mint kerek. Világbajnoki aranyérmeim vannak különböző osztályokban, számtalan bajnoki cím, hihetetlen játékosokkal találkoztam a jégen, akár az A csoportos vb-n vagy barátságos meccseken, akár a Kontinentális Kupán vagy az EBEL-ben. Érdemes arra gondolni, honnan indultunk. Amikor válogatottak lettünk, az volt a cél, hogy jussunk fel a C csoportból. Amikor feljutottunk, akkor hogy ragadjunk meg a B-ben. Szapporo óta pedig az az elvárás, hogy jussunk fel az A csoportba. Ha ez nem sikerül, mindig egy kicsit csalódottak az emberek. Nagy elismerés volt számomra, hogy nem is olyan régen, engem választottak a vb legjobb hátvédjének. És ez divízió 1-ben történt. Ez volt a 19. felnőtt világbajnokságom, és bár nem mindig volt biztos a helyem, egy edző sem hagyott ki a keretből. Pályafutásom szinte minden pillanatára boldogan gondolok vissza. Jó egy évtizedig nem sokan kérdőjelezték meg, hogy Tokaji Viktorral mi ketten alkotjuk a válogatott első bekkpárját. 225-szörös válogatottként vonulhatok vissza, az aktív játékosok között csak Szélig Viktor volt többször válogatott, ez is önmagáért beszél, azt hiszem.

– Milyennek látja a hátvédutánpótlást?

– Amikor két évvel ezelőtt Palkovics Krisztián azt mondta nekem, hogy neki ennyi volt a válogatottból, jöjjenek a fiatalok, akkor nem értettem vele egyet. Elmondtam neki, hogy nem kell átadni a helyet a fiataloknak, a fiatalok akkor jöjjenek, ha jobbak nálam, vagy ott loholnak a nyakamban. Na most átadom a helyem, azt hiszem, ezzel válaszoltam is a kérdésre. Két éve nem éreztem komoly konkurenciát, most viszont jó néhány fiatal hátvédben komoly perspektívát látok, nyilvánvalóan ez is közrejátszik mostani döntésemben. Sok múlik azon, hogyan döntenek a közeljövőben, mennyit hajlandók életükből arra áldozni, hogy még jobb játékosok legyenek, mert ez nagyon sok lemondással jár. Fontos, hogy hol, milyen ligában tudnak játszani, és remélem, megtapasztalják ők is, mert csak akkor lesznek igazán jó bekkek, akkor tudnak az A csoportba eljutni ők is, mert az nem is kérdéses, hogy most már ez a cél számukra.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

Cimkék: , , ,

Te mit gondolsz?

Eseménynaptár
március 25., szombat
U20 12:15 DHKAVS 5-7VÉGE
U20 18:00 MACVAS 4-0VÉGE
március 26., vasárnap
ROM 17:30 SCCBRA 3-4VÉGE
U16 18:00 AVSMAC 3-1VÉGE
március 27., hétfő
U18 18:10 UTESCC 3-2 HVÉGE
március 28., kedd
U18 18:40 SCCUTE 3-8VÉGE
március 30., csütörtök
NHL 02:05 PITCHI 
    • SPÍLER TV
KHL 18:00 AKBMMG 
    • SPORT 2
U14 18:40 UTEAVS 
március 31., péntek
NHL 02:05 NSHTOR 
    • SPÍLER TV
ROC 15:40 VSVAVS 
ROC 16:10 MISVIC 
április 1., szombat
NHL 01:05 NYRPIT 
    • SPÍLER TV
ROC 15:40 MÜNAVS 
ROC 16:10 MISSLL 
április 2., vasárnap
NHL 01:05 TBLMTL 
    • SPÍLER TV
NHL 04:00 EDMANA 
    • SPÍLER TV
ROC 10:10 OLLAVS 
ROC 13:10 MISRIT 
NHL 21:05 BUFNYI 
    • SPÍLER TV
április 3., hétfő
U14   AVSUTE 
NHL 00:05 CBJWSH 
    • SPÍLER TV
U18 15:30 HUNSLO 
VÁL 19:00 HUNSWE 
április 4., kedd
U18 13:10 HUNSLO 
április 5., szerda
U14   UTEAVS 
NŐI 15:40 HUNSVK 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk