• • Beharangozó
  • Tudósítás
  • Nyilatkozatok
  • Táblázat
  • Hozzászólások

Hajrá, olaszok! Hajrá, magyarok!

A budapesti divízió 1/A csoportos vb zárónapján mindhárom meccsének hatalmas tétje van. Ilyen egy jó világbajnokság.

Nagy-Britannia–Dél-Korea

A kiesési rangadóval indul a vb zárónapja. A képlet egyszerű, az eddig pont nélkül álló briteknek rendes játékidőben kell legyőzniük Dél-Koreát. Minden más eredmény esetén kiesnek. A két csapat eddig hat alkalommal találkozott egymással, ebből ötször világbajnokságon. Az első, 1979-es mérkőzést Dél-Korea nyerte, egy gólzáporos mérkőzésen 9-6-ra, majd jött egy 7-1-es és egy 15-0-s brit siker 1991-ben és 1992-ben. Az elmúlt öt évben az ázsiaiak határozottan közelebb kerültek szombati ellenfelükhöz, hiszen míg 2008-ban Innsbruckban 4-1-re kaptak ki, 2010-ben Ljubljanában már csak 2-1-re. A tendencia folytatódni látszik, hiszen tavaly a Japánban rendezett olimpiai előselejtező nyitónapján büntetőkkel 5-4-re nyert Korea a később meglepetésre továbbjutó brit csapat ellen, akik már – minő meglepetés – 3-1-re és 4-2-re is vezettek, amíg a 47. percben ki nem egyenlítettek a koreaiak.

Olaszország–Kazahsztán

Magyar szempontból a nap első kulcsmérkőzése. Ha Olaszország a számára a feljutás szempontjából már tét nélküli meccsen bármilyen módon, akár 60, akár 65 perc alatt vagy büntetőkkel legyőzi Kazahsztán, utat nyit a magyar válogatott előtt az A csoport felé. Ha a kazahok legalább két pontot szereznek, ők mennek az elitbe. Az esélyeink nem jók, de bízhatunk az olasz önbecsülésben, a nyilatkozataikban, és abban, hogy érdekli őket az aranyérem megszerzése is. Nem kétséges, jelentős publikum drukkol majd szombat délután az olaszoknak az Arénában.

Olaszország először az 1998-as naganói olimpián került szembe Kazahsztánnal, ahol rögtön 5-3-as vereséget is szenvedett. A két válogatott csak a közelmúltban kezdett el sűrűbben játszani egymással, 2006-ban kétszer, 2010-ben és 2012-ben három-három alkalommal mérkőztek meg. 2006-ban a rigai vb kiesési körében az olaszok nyertek 3-2-re, ami egyben azt is jelentette, hogy hiába lépték le később 5-0-ra Szlovéniát a kazahok, egy győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel Olaszország maradt bent az A csoportban. Következett 2010, ismét A csoportos vb, ismét kiesési kör, ezúttal Németországban. Újra az olaszok győznek, 2-1-re, de mivel mindkét csapat kikap Franciaországtól és a világbajnokságot nagy meglepetésre itt befejező USA-tól, így mindkét csapat kiesik az élvonalból. 2012-ben a két csapat egymás elleni barátságos mérkőzéssel hangolódott a világbajnokságra, áprilisban háromszor is találkoztak, ezeken egy olasz és két kazah győzelem született, ami azonban egyik csapatot sem mentette meg a kieséstől. A divízió 1-ben az új lebonyolítási rendnek köszönhetően most találkozik egymással először a két válogatott.

Magyarország–Japán

Japán számára a bronzérem a tét a mérkőzésen, ez már a játéknap előtt is biztos. Hogy Magyarország a feljutásért vagy a bronzért meccsel a záró találkozón, ez az olasz–kazahon dől el. De hogy mindkét csapatnak fontos lesz ez a meccs, az nem kérdéses.

Szombati ellenfelünkkel 1936-ban játszottunk először, Budapesten, barátságos mérkőzésen, ahol 5-2-re győztünk. A következő mérkőzésre majd’ harminc évet kellett várni, az 1964-es innsbrucki téli olimpián találkoztunk velük legközelebb, akkor 6-2-re nyertek. A hatvanas évektől 2005-ig összesen 11-szer játszottunk Japánnal és az erőviszonyokat jól jelzi, hogy tízszer kikaptunk, 1984-ben egy franciaországi barátságos mérkőzésen tudtunk csak nyerni 6-4-re. 2005 óta viszont megfordult a tendencia, többnyire szoros meccseket játszva általában a magyar válogatott nyert. 2005-ben a debreceni vb-n 3-0-ra, 2007-ben Ljubljanában 4-3-ra, az emlékezetes szapporói vb-n 4-2-re, 2012-ben ismét Ljubljanában 5-1-re. Az egyetlen alkalom, amikor ebben a periódusban tétmeccsen kikaptunk, 2006-ban volt, az amiens-i világbajnokságon, ott 6-3-ra tudott győzni Japán. A párharcok történetéből mindenképpen hiányzik a 2011-es budapesti vb, amelyen a részvétel Japán a cunami miatt lemondta. Az idei világbajnokság előtt a két csapat játszott felkészülési mérkőzést, ezen a mieink parádés játékkal 7-0-ra nyertek, de mint azt számtalanszor hallottuk, ebből túlságosan messzemenő következtetést levonni nem érdemes. Mint ahogy abból sem, hogy az utóbbi három tétmeccs mindegyikét mi nyertük Japán ellen.

A nap első mérkőzésén az volt a kérdés, hogy sikerül-e összeszednie magát a brit válogatottnak, vagy búcsúzni lesz kénytelen a világelit közvetlen közeléből. Az első harmad után úgy tűnt, sikerül megfelelően összpontosítani, azonban a másodiktól feljött Dél-Korea és teljesen megérdemelt győzelmet aratott. Vereségével Nagy-Britannia búcsúzik a Divízió 1/A csoportjától. Dél-Korea pedig azt a bravúrt hajtotta végre, hogy első Divízió 1/A-s évében bent is maradt.

Brit fölényt hozott az első harmad, melynek következtében hamar, a 3. percben előnybe is kerültek. Ezt még nem sikerült gólra váltani, azonban 15 másodperccel azt követően, hogy kiegészültek az ázsiaiak, Bartalis csapata, a Troja/Ljungby egyik gólfelelőse, Robert Dowd juttatta a hálóba a korongot. Ezt követően kétszer is előnybe került Dél-Korea, de igazán veszélyes helyzetet, sőt, kapura lövést sem igen sikerült produkálni, így teljesen megérdemelt brit vezetéssel vonulhattak az első szünetre a csapatok.

A második harmad is enyhe brit dominanciával kezdődött, mígnem a 24. percben egy gyönyörű támadás végén Lee ment el a balszélen, lövésébe a centerposztra érkező Shin nyúlt bele a levegőben, Murphy tehetetlen volt. A gól megzavarta a brit válogatottat, Dél-Korea több veszélyes támadást is vezetett ezt követően. Az egyik ilyen végén Yoon hatalmas bombát eresztett meg a balszélen, Murphy tehetetlen volt, minek következtében a meccs felénél már 2-1-re vezetett Dél-Korea. A szigetországiak még jobban megzavarodtak, a 35. percre tudták csak úgy-ahogy összeszedni magukat. Gólt azonban nem sikerült lőniük, sőt, egy ellentámadás végén Radunske kettőre növelte az előnyt. Morálisan és fizikailag is megtörni látszott a brit csapat. Pedig Murphy óriásiakat védett.

Brit előnnyel, mégis koreai helyzettel indult a harmadik harmad. A sikeresen kivédekezett hátrány után támadásban maradt Korea, egy egyéni akció végén gól ugyan nem született, ám a megítélt kiállítást egy nagyon szépen kijátszott akció végén értékesítették az ázsiaiak. Kim Kisung centerben ért bele a korongba, ezzel már 4-1-re vezettek. A britek nem adták fel, igyekeztek tempót menni és minél előbb megkezdeni a felzárkózást, Dél-Korea azonban hősiesen védekezett, a pálya minden pontjára előbb ért oda, mint ellenfele, ráadásul életveszélyes kontrákat vezettek. Ez utóbbiakba azonban rendre hiba csúszott, kicsit túljátszották helyzeteiket, csak ezen és Murphy kapus továbbra is remek teljesítményén múlt, hogy nem nőtt tovább a különbség.

A koreai-brit mérkőzés nyilatkozatai.

Bjun Szun Vook (szövetségi kapitány, Dél-Korea): Rettenetesen boldog vagyok! Bent maradtunk, így jövőre újra ebben az osztályban szerepelhetünk. Teljesítettük a célunkat, két meccset akartunk nyerni, ez sikerült. Ma a legjobb teljesítményünkre volt szükség, és a fiúk megmutatták, hogy képesek ezt kihozni magukból. A világbajnokság legnagyobb hozománya számunkra az, hogy mostantól a magasabban jegyzett válogatottak ellen is több önbizalommal mehetünk fel a jégre. Ki kell emelnem Brock Radunske teljesítményét, vele sokat erősödtünk. A 2018-as téli olimpiának Korea lesz a házigazdája, így mindent ennek rendelünk alá. Évről évre egyre jobb és jobb teljesítményre lesz szükség, hogy megálljuk ott a helyünket. Azt hiszem, Budapesten megtettük az első lépést ezen az úton.

Kim Voo Joung (védő, Dél-Korea): Élveztem nagyon a meccset, kemény volt. Az elején ugyan sikerült a briteknek vezetést szerezniük, de szerencsére meg tudtuk fordítani a mérkőzést.A második harmadban kaptam egy kemény ütközést, de szerencsére folytatni tudtam. Azért még elmegyünk a kórházba, de szerintem nincs komoly baj. Örülök, hogy nyertünk, és sikerült bent maradnunk a Divízió I/A csoportban. Jó meccseket játszottunk, a magyarok ellen kis szerencsével, büntetőkkel, a britek ellen pedig magabiztosan nyerni is tudtunk. Idén ez volt a célunk, két meccset nyerni, jövőre már szeretnénk előrébb végezni, és nem a kiesés ellen küzdeni.

Brock Radunske (támadó, Dél-Korea): Az egész világbajnokság hihetetlen volt, remek munkát végeztek a szervezők. 8000 ember előtt játszani Magyarország ellen, az valami olyan élmény volt, ami meggyőződésem, hogy segített nekünk, hogy bent maradjunk ebben a csoportban. Egy hét alatt játszani öt meccset nem olyan egyszerű, ezért is örülök annyira, hogy az utolsó meccsig kitartottunk, és a briteket is meg tudtuk verni. Mindkét csapat akarta a győzelmet ma, talán szerencsénk is volt, hogy így alakult, sok gólt tudtunk lőni, ez volt a kulcsa a meccsnek. Annyira jó érzés most, hálás vagyok ezért az egész csapatomnak, és mindenkinek, aki hozzátett ehhez a sikerhez. Azért jöttünk ide, hogy bebizonyítsuk, hogy van helyünk ebben a divízióban, és ez sikerült. Egy egész évünk van felkészülni a következő világbajnokságra. Még az is lehet, hogy most, hogy sikerült bent maradnunk, kedvet kapnak azok a fiatal kanadaiak, akiknek vannak koreai felmenőik, hogy Koreába jöjjenek játszani. Nem sokan ismerik a ligánkat, még Koreában sem, pedig nagyon jó, szerintem vannak benne lehetőségek.

Tony Hand (szövetségi kapitány, Nagy-Britannia): Megint nem tudtunk elég gólt ütni. Öt meccs után egygólos ütött gól átlaggal nem sok meccset lehet nyerni. Ma például simán négy-öt góllal vezetnünk kellett volna az első harmad után, majd az ellenfelünk kihasználta a lehetőségeit. Nem koncentráltunk kellőképpen az ellenfél kapuja előtt. Csalódottak vagyunk. Ettől függetlenül a srácok végig keményen küzdöttek, de ki kell találnunk azt, hogyan tudunk technikailag előre lépni válogatott szinten.

Gregory Owen (támadó, Nagy-Britannia): Az volt a baj, hogy nem tudtunk gólt lőni, pedig voltak helyzeteink. Gyors csapata van Koreának, és jól játszottak ma, de nem akarok kifogásokat keresni. Ha elengeded az ellenfelet két góllal, akkor ezen a szinten már nagyon nehéz felállni. Persze nem lehetetlen, de nekünk ma nem sikerült. Egyébként remek volt ez a világbajnokság, nagyon magas színvonalú meccsek voltak, jó csapatok, fantasztikus szurkolók, jó szervezés. Csak azt sajnálom, hogy egy meccset sem tudtunk itt nyerni, de ilyen a hoki. Remélem, jövőre egyből sikerül majd visszatornásznunk magunkat ebbe a divízióba.

Történelmi győzelmet aratott Dél-Korea, amellyel fent maradt a divízió 1/A csoportban, ahonnan nagy meglepetésre a britek estek ki. 30 kép.

Fotó: Mudra László (MJSZ)

A koreaiak 4-1-re nyertek Nagy-Britannia ellen, ezzel eldőlt, hogy a britek esnek ki a jégkorong világbajnokság divízió 1/A csoportjából. Az öt gólt az alábbi videón nézhetik meg nyájas olvasóink.