Védekezésben léptünk előre a legtöbbet

Nagyon jó, hogy a szövetségi kapitány fogja ellenfelünket dirigálni, így testközelből tudjuk megmutatni, mire vagyunk képesek ? tekintett előre a szerdai Magyar Kupa-meccsre Stephan Lundh, akivel elsősorban a MOL Liga-döntőről beszélgettünk és a szezon eddigi részéről. A Dab.Docler edzője elsősorban a védekező játékot dicsérte, ami nem is csoda, hiszen csapata a döntőben két meccset kapott gól nélkül hozott le, de összesen is csak 9-szer rezdült a hálójuk, ami másfeles átlagnak felel meg.

? Nagyon okosan játszott pénteken a DAB, mi volt a taktika?

? Azzal az elképzeléssel léptünk pályára, hogy nem engedünk túl nagy teret a Csíkszeredának. Természetesen defenzíven játszottunk, ugyanakkor ügyeltünk arra, hogy amikor korongot szerzünk, abból erőteljes, robbanékony és veszélyes támadásokat vezessünk. Mindkét csapat nagyon fáradt volt már, ez azt hiszem, látszott, ezért is volt fontos, hogy eleget legyen nálunk a korong. Az általam kért feladatokat magas szinten oldották meg a fiúk. Nagyon jól védekeztünk, ezzel könnyítve Sevela dolgát, aki sokadszor védett fantasztikus formában. A második sor, Peterdi, Azari, Mihalik hihetetlen sok és jó munkát végzett, Vaszjunyin legjobb meccsét játszotta a szezonban, Somogyi is visszatért, nehéz lenne mindenkit felsorolni, mindenki a legtöbbet adta, ezzel tudtuk pótolni a hiányzókat.

Fotó: Mudra László (dabdocler.hu)

? Mennyire viselte meg a csapatot a buszozás?

? Hozzászoktunk a kemény utazásokhoz tavaly, amikor egyszerre játszottunk a Nationalligában és a MOL Ligában, ebből merítettünk erőt most is. Azt hiszem, hogy a legnagyobb különbség a DAB és a MOL Liga többi csapata között abban van, hogy a felkészítés itt a legprofesszionálisabb, minden részletre kiterjedő, az étkezéstől, a jeges edzéseken át a konditeremig, ez látszott pénteken is.

? Számos fordulópont volt ebben a döntőben, kezdve azzal, hogy a HSC elvette a Dab.Docler pályaelőnyét, majd a DAB nyert kétszer Szeredában, és így tovább. Mi volt a végső siker kulcsa?

? Először is el kell mondanom, nagyon örültem, hogy a HSC-vel játsszuk a döntőt. Tavaly is sokat szenvedtünk velük, nagyon rutinos és okos csapat, taktikailag is nagyon fegyelmezettek. Edzőként is igazi kihívást jelentett a legyőzésük. Emellett mindig jó a legjobb csapattal játszani a döntőt. A legfontosabb talán az volt, hogy bár idén nagyon sok embert vesztettünk a védelemben, sikerült őket pótolni. Nem csak Hubára, Chvatalra és Erdélyire gondolok, de ha visszagondolunk, tavalyhoz képest eligazolt tőlünk Pozsgai és Hegyi is, az ő kiesésüket is meg kellett oldani valahogy. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az egész csapatnak javítania kellett a védekezésén. A pénteki meccsen mutatott védekező játékkal például maradéktalanul elégedett voltam.

A másik kulcsmozzanat, amit már említettem a magyar bajnoki döntő utáni interjúban is, az az, hogy a fiataloknak teljes mértékben sikerült felnőniük az idei feladatokhoz. Kiss Dani, Nagy Ricsi, Pavuk, Somogyi nagyon sokat fejlődtek idén. Ha ehhez hozzáveszem, hogy tulajdonképpen az egész csapat nagyon fiatal még, hiszen Galanisz 25 éves, Szappanos is csak 26 múlt, akkor véleményem szerint az egész magyar hoki előtt szép jövő áll.

? Mi volt az oka annak, hogy a döntőben a csapatok többször tudtak nyerni idegenben, mint otthon?

? Egyrészt nagyon kicsi különbségek voltak a csapatok között, és ez igaz már a Miskolc elleni elődöntőre is. Emellett talán a játékosok hajlamosak úgy érezni néha, hogy otthon nem elég egyszerűen megszerezni a győzelmet, mindenki szép és látványos játékkal akar nyerni. Ez természetesen nagyon megnehezíti a dolgokat. Ezzel szemben idegenben senki sem akar villogni, senki nem kéri számon a szép játékot, mindenkinek elég “csak” a győzelemre koncentrálnia. Így sokkal könnyebb eredményesnek lenni.

? Mi a következő lépés? Hogyan készülnek kupára?

? Azért vagyok Dunaújvárosban, mert szeretek versenyezni, így nagyon várom már a Volán elleni meccset. Tavaly nagy hiányérzet maradt bennem, mert bár nagyon jó csapat a Fehérvár, csalódást keltően játszottunk, túlságosan is tiszteltük őket. Nagyon jó, hogy a szövetségi kapitány fogja ellenfelünket dirigálni, így testközelből tudjuk megmutatni, mire vagyunk képesek. Ehhez elsősorban ezen az attitűdön kell változtatnunk, el kell hinnünk, hogy van esélyünk ellenük. Remélem, megszerezzük az első győzelmünket a Fehérvárral szemben.