Január 19. a legvalószínűbb kezdés az NHL-ben

   

De még mindig nem kizárt a január 15. sem – erről értesítette a liga a csapatokat. Megszületett a szóbeli megállapodás, hamarosan meglesz az írásbeli is, így most már a második legfontosabb kérdés az, ki nyert és ki veszített az új kollektív szerződéssel. Ezenkívül a klubok aktuális teendőiről is írunk.

A liga vasárnap feljegyzést küldött a csapatoknak, mely szerint a legvalószínűbb kezdés január 19., szombat, de ha a ratifikálás folyamata gyorsan lezajlik, még a január 15-ös kezdés sem kizárt. A megegyezés hírét követő napon az egyik legtöbbet elemzett kérdés, hogy akkor most ki nyert és ki veszített az új kollektív szerződéssel. Két markánsan elkülönülő táborra oszlanak a felek. Az egyik szerint, mivel a hokiból származó bevételekből az új szerződés szerint a játékosok az eddigi 57% helyett csak 50%-ot kapnak, nincs értelme másról, mint a tulajdonosok egyértelmű győzelméről beszélni. Mások szerint a kérdés árnyaltabb. A liga ugyanis nyáron 43%-ra tett ajánlatot, 50%-nál magasabb arányt valószínűleg azzal sem lehetett volna elérni, ha elmarad a szezon. Ha tehát a veszteségek minimalizálása felől tekintjük a dolgot, akkor a játékosok jól jártak. Arról nem beszélve, hogy hét évvel ezelőtt, a fizetési sapka bevezetésekor is mindenki a szakszervezet egyértelmű vereségéről beszélt. Ennek ellenére a játékosok bére azóta is szakadatlanul nő.

A másik forró téma, ami főleg a közösségi médiában jelenik meg, hogy mi lesz a szurkolókkal. Egyesek egyértelműen örülnek, mint például Stephen Harper kanadai miniszterelnök, aki szinte azonnal kommentálta az eseményeket a twitteren: “Örülök, hogy megszületett az egyezség a játékosok és a liga között. Nagyszerű hír ez a hoki szerelmeseinek és közösségeinek Kanada-szerte. ” Mások alapvetően örültek, de nem felejtették el az elmúlt hónapok viszontagságait, amit egyértelműen cserbenhagyásos gázolásként éltek meg. Az elégedetlenség több formában is testet öltött, volt aki az első meccs általános bojkottjára szólított fel, volt aki a hokira szánt pénz csökkentésével fenyegetőzött. Szintén nagy tömegben fejezték ki a szurkolók abbéli elvárásukat a liga felé, hogy valamiféle kompenzációt elvárnak cserébe az elmúlt pár hónapért. És természetesen voltak az “egy életre” csalódottak, akik vagy azt mondták, hogy még jó időnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra hokit nézzen, vagy egyenesen azt, hogy soha többet nem érdekli a hoki.

Az egyetlen réteg, amely egyöntetűen elégedett volt a megállapodás tényével, azok érthető módon a játékosok voltak. George Parros, aki Stanleyt nyert az Anaheimmel, így kommentálta a hírt: “Örülök, hogy megvan az egyezség, köszönet az összes szurkolónak, aki végigszenvedte velünk ezt az egészet… Már nagyon várom, hogy jégre léphessek!!!” A szünetet az EBEL-ben kihúzó Sam Gagner is hasonló szellemben nyilatkozott tweetjében, külön megköszönve a szövetségi munkaügyi közvetítő munkáját: “Scot Beckenbaugh, ha legközelebb New Yorkban járok, vendégem vagy egy vacsorára. Köszönöm, hogy segítettél nekünk visszatérni a jégre.”

Érthető módon a jövővel kapcsolatban most két kérdés foglalkoztatja leginkább a szurkolókat. Az egyik, hogy mikor térnek vissza a tengerentúli játékosok. Erre nem adható egyértelmű válasz, azonban a legtöbben azonnal csomagolnak. Ez érthető, hiszen bár a KHL-ben vagy a svájci első osztályban játszani nem feltétlenül csak buli, hanem szakmailag is komoly feladat, azért a játékosok megélhetése elsősorban NHL-es szerződésüktől függ. Másrészt minél tovább maradnak, annál nagyobb a sérülés veszélye. Szombaton például Anze Kopitar szenvedett térdsérülést, ami miatt 2-3 hetet biztosan ki kell hagynia. Ráadásul a rövidített alapszakasz során tömörebb lesz a menetrend, ami szintén megnöveli a sérülésveszélyt. Tavaly az NBA-ben volt hasonlóra példa, akkor a lockout utáni rövidített szezonban 14%-kal nőtt a sérülések száma. A hokiban ráadásul sokkal nagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve a játékosok, mint a kosárlabdában.

A másik kérdés, hogy mi következik a ratifikálás után. Az első legfontosabb teendője a kluboknak, hogy véglegesítsék játékoskeretüket, ráadásul az kollektív szerződésnek megfelelően. Ez korántsem egyszerű feladat. Kérdés, hogy mi legyen a drága játékosokkal, akik megnehezítik, hogy a csapatok beleférjenek az új fizetési sapkába. Ugyan csapatonként két régebben kötött szerződés kivehető a fizetési sapka hatálya alól, ez még így sem elég mindig. A legtöbbet ezzel kapcsolatban Roberto Luongo eladásáról beszélnek, aki így Vancouveren kívül fejezheti be karrierjét.

A játékosok következő nagy csoportja a korlátozottan igazolható játékosok (restricted free agents). Ide olyan játékosok tartoznak, mint Jamie Benn, Ryan O’Reilly, Michael Del Zotto, P.K. Subban vagy Dimitrij Kulikov. Ezen felül már most is gondolni kell a jövőre, márpedig nyáron számos nagyon jó játékos válik szabadon igazolhatóvá, mint például Nicklas Backström, Alexander Edler, Mike Smith, Ryan Getzlaf, Joffrey Lupul, Mike Ribeiro, Corey Perry vagy Jarome Iginla. És akkor még a legnagyobb ígéretek kiválasztásáról nem is szóltunk, ahol a döntést nehezíti, hogy egyelőre az sem világos, az ő szerződtetésükre is szabályok vonatkoznak vagy a régiek szerint történik majd minden. Ezeknek a játékosoknak a sorsuk mind a napokban dől el, nem unatkoznak tehát az edzői stáb tagjai egyik csapatnál sem.

Cimkék: , , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk