A fizetési sapka okozhat gondokat
Pénteken a Liga új javaslatot tett le a játékosok elé. A szombatot a felek intenzív egyeztetésekkel töltötték, a játékosok alaposan tanulmányozták a mintegy 288 oldalas dokumentumot. Az ajánlat lényegét már összefoglaltuk, a legtöbb kérdésben engedtek valamennyit a tulajdonosok, kérdés, hogy ez elég lesz-e a szakszervezetnek. Az egyik lényegesen új eleme az ajánlatnak a fizetési sapka összegének csökkentése 70-ről 60 millió dollárra. Egyes elemzők szerint ez még okozhat gondokat.
A játékosoknak ez természetesen feltehetően nem fog tetszeni, de nem pusztán erről van szó. A gazdagabb kluboknak, amelyek egy része ráadásul nemrégiben vásárolt be alaposan és hosszú távra, szintén főhet a feje, hogy hogyan fog beférni a sapka alá. A Vancouver Canucks például már most tart 60,7 millió dollárnál úgy, hogy mindössze 13 játékosa van a keretben. A Philadelphia kerete 16 játékosból áll jelenleg, és már ők is 59 millió dollárnál járnak, míg a Bostonnak szintén hét játékosa hiányzik, viszont az erre fordítható 2,9 millió dollár szintén szűkre szabja a mozgásteret. Az új ajánlat szerint egyetlen régebbi szerződést lehet kivenni a sapka hatálya alól, ami jelentős segítség, de nem biztos, hogy elég. A Vancouvernél például, ha kivesszük Roberto Luongót, akkor máris csak 53 millió dollárnál járunk, míg a Philly Brizgalov leszámítolásával 45 millió dollár feltöltésénél jár.
Az egész ügy mint cseppben a tengert világítja meg a kollektív tárgyalások nehézségeit, és kicsit talán érthetőbbé is teszi Bettman stratégiáját. Nem egyszerű ugyanis úgy értelmes kompromisszumra jutni egy kemény ellenféllel, vagyis a játékosokkal szemben, ha közben a saját tábor sem egységes. Márpedig a gazdagabb klubok érdekei homlokegyenest ellenkeznek a szegényebbekével. Annál is nehezebben kezelhető a helyzet, mivel a lényegesen különböző anyagi helyzetben lévő és gyakran ellentétes érdekű klubok hét évente ülnek le egymással is, miközben addig teljesen autonóm és individuális érdekeik által vezérelt módon cselekszenek. Fizetéscsökkentést kérnek például pár hónappal azután, hogy rekordösszegű szerződést írattak alá nem egy sztárjátékosokkal.
A játékosok némely ajánlata, például hogy a régi szerződések ne számítsanak bele az új rendszerbe, így tökéletesen egybevág a gazdagabb klubok érdekeivel, míg a szegényebbeket ellehetetleníti. Bettmannek nincs más választása, minthogy ultimátumokat adjon. Ha egyszer végre sikerül a tulajdonosok között egyezségre jutnia a játékosok számára kínált ajánlatot illetően, az már annyira kényes egyensúlyon alapul, ami nem tárgyalási alap. Abból már nem lehet csak úgy engedni, hiszen ezzel a belső kompromisszum borul. Ez is oka lehet tehát annak a tárgyalási stratégiának, amit Bettman folytat, és ami egyébként teljes joggal veri ki a biztosítékot a játékosok és a szurkolók körében.
A helyzetet bonyolítja, hogy Donald Fehrnek sincs sokkal könnyebb dolga a játékosokkal. A fenti elemzés szerint például ha nem csökkentenék a fizetési sapkát, a jövedelmek akkor is csökkenhetnek. A játékosok fizetése ugyanis két szinten korlátos: egyrészt klubszinten a fizetési sapka által, másrészt a liga szintjén a hokihoz köthető jövedelmek 50%-ban maximalizált részesedési aránya révén. Hiába van tehát magasabb fizetési sapka, ha a részesedés az 50%-ot nem haladhatja meg. Eddig a Liga a fizetések 6,2%-át zálogba vette, amit a játékosok csak akkor kaptak meg, ha a fenti részesedésük nem haladta meg az eddigi 57%-ot. Most nem csak az arány csökkent 50%-ra, de a rövidebb alapszakasz és a lockout okozta brandveszteség miatt az összes elosztható torta nagysága is csökkenhet, akár több évre is. A zálogként elvont összeg egyes számítások szerint így 16,3%-ra vagy még tovább emelkedhet, ha tényleg akkora lesz a kár, mint amekkorát feltételeznek.
Az új ajánlat a játékosok részére tehát lényegében arról a kérdésről szól, hogy vagy magasabb béreket akarnak, magasabb záloggal, vagy belemennek a fizetési sapka leszállításába és akkor 2013 nyarán nem lesz vidám dolog munka nélküli NHL-játékosnak lenni. Ráadásul sokat nem teketóriázhatnak, mert a tulajdonosok most is viszonylag ultimátumszerűen fogalmaztak és január 11-ig legkésőbb meg kell egyezniük. A szombati egyeztetéseket követően vasárnap feltehetően személyes találkozókra is sor kerül, melyek során tisztázzák a kérdéses pontokat, majd a várható menetrend szerint hétfőn vagy kedden a játékosok megteszik ellenjavaslatukat. Addig nem sokat fogunk tudni az álláspontok közötti szakadék nagyságáról. De az látszik, hogy hiába mondja egyfelől a szurkoló teljes joggal, hogy hagyják abba a színházat és egyezzenek már meg, az látható, hogy ez közel sem ennyire egyszerű feladat. Őrület, őrület, de van benne rendszer.
