Mit jelent az NHL bírósági keresete?

   

A tsn.ca állandó jogi elemzője, Eric Macramalla a jogban nem járatos emberek számára is közérthető módon foglalta össze, mit kell tudni az NHL pénteken beadott keresetéről. Az egész alapja az USA trösztellenes törvénye, amely megtiltja, hogy egy piacon szereplő versenytársak közösen próbálják meg szabályozni a piaci feltételeket. A ligában szereplő 30 csapat tulajdonképpen ezt csinálja, amikor megállapodik a fizetési sapkáról, a szabadon igazolhatóság feltételeiről, az újoncok fizetéséről. Ez csak abban az esetben számít törvényesnek, ha erről kollektív szerződés keretében állapodnak meg, és itt jön be a szakszervezet. Kollektív alkut ugyanis csak kollektív partnerek köthetnek egymással. Az NHL a tulajdonosokat képviselik, az NHLPA pedig a játékosokat. Ha bármelyik hiányzik, nem köthető kollektív szerződés.

Márpedig formailag a szakszervezet igen könnyen feloszlathatja magát, ehhez elég, ha Donald Fehr ír egy levelet Gary Bettmannek, amelyben kijelenti, hogy a szakszervezet többé nem képviseli a játékosokat. Ehhez persze előbb meg kell szereznie a játékosok kétharmadának támogatását, erről szavaznak elektronikusan a játékosok csütörtökig. Ha nincs szakszervezet, akkor a játékosok beperelhetik a ligát, hogy a trösztellenes törvénnyel ellentétes módon működik. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, az nem egyszerűen azt jelenti, hogy véget ér a lockout, hanem érvényét veszti az összes megállapodás, beleértve a fizetési sapkát is. Az persze évekbe is telhet, amíg egy ilyen bírósági ítélet megszületik, azonban nagyon komoly, több százmillió dolláros kártérítés megfizetésére is kötelezhetik a klubokat.

A liga által benyújtott kereset tulajdonképpen egy megelőző csapásnak tekinthető. Az sem véletlen, hogy New Yorkban nyújtották be a keresetet. Egyes államok ugyanis inkább tekinthető munkavállaló-barátnak, míg mások hajlamosabbak a munkáltatók számára kedvező ítéleteket hozni. Az NHL tehát biztosítani akarta magának a hazai pálya előnyét. Ettől még persze a játékosok beadhatják más állam, például Kalifornia bíróságán is a keresetüket. Ekkor egy elég hosszadalmas eljárás indul annak megállapítására, hogy melyik államban is tárgyalják az ügyet. Egyrészt ennek kimenetele nem biztos, hogy a játékosok számára kedvező lesz, másrészt ezzel is megy az idő, ami a tulajdonosoknak jó.

Az NHL a keresetében két fontosabb dolgot kért. Egyrészt, hogy a bíróság nyilvánítsa törvényesnek a lockoutot. Érvelésük szerint az NHLPA feloszlatása látszólagos, amivel a játékosok csak jobb tárgyalási pozíciókat akarnak kiharcolni maguknak. Ez nem jóhiszemű magatartás, ami ellenkezik a törvénnyel. A másik kérvény arra irányult, hogy a szakszervezet esetleges feloszlatásával nyilvánítsa semmisnek a játékosok szerződéseit is. Érvelésük szerint, ha a kollektív partnerként megszűnnek létezni a feloszlatás miatt, akkor a kollektív partnerként kötött kollektív szerződés által szabályozott szerződések is automatikusan érvényüket vesztik.

Emellett az NHL a Munkaügyi Kapcsolatok Országos Hivatalában is eljárást kezdeményezett az NHLPA ellen tisztességtelen munkaügyi gyakorlattal vádolva a szakszervezetet. Ebben azzal vádolják Fehréket, hogy valójában nem törekszenek a megállapodásra, a feloszlatás egy rosszhiszemű tárgyalási taktika része csak, amivel jobb helyzetbe akarnak kerülni. Első látásra ennek nem sok teteje van, hiszen a szakszervezet joggal mondhatja, hogy több, lényegi elemeket tartalmazó ajánlatot tett le az asztalra, és a feloszlatás csak az utolsó eszköz a kezében, amit csak akkor használt fel, amikor már a tárgyalások végképp megrekedtek. Mindazonáltal a Hivatal döntései legendásan lassúak, legutóbb az NBA-ben a lockout 4 hónapja alatt nem sikerült dönteni. Ennek a beadványnak tehát inkább szimbolikus és időt húzó jelentősége van.

Mi lehet ennek az egésznek a vége? Egyrészt ezek a jogi lépések valóban a felek kezében lévő végső eszközök. Az erre való felkészülés nyilván lehet a taktika része is. Ha a játékosok úgy döntenek, a szakszervezet még ezen a héten feloszlathatja magát és még ezen a héten beadhatják a maguk keresetét a liga ellen. A meglévő hasonló esetek mást és mást mutatnak. Tavaly az NBA-ban a feloszlatást követő 12. napon megegyeztek, az NFL-ben ugyanakkor további négy hónap kellett ehhez, igaz, ott még a szezon kezdete előtt oszlatta fel magát a játékosok szervezete. Kérdés az, hogy ki mennyire blöfföl, mennyire van felkészülve arra a káoszra, ami akkor következik be, ha a bíróság a játékosoknak ad igazat, és nem utolsó sorban persze az is kérdés, hogy kinek a javára ítél a bíróság és milyen hamar.

Cimkék: , , , ,

Te mit gondolsz?

Eseménynaptár
május 18., csütörtök
VB 16:15 RUSCZE 3-0VÉGE
    • SPORT 1
VB 16:15 USAFIN 0-2VÉGE
    • SPORT 2
VB 20:15 CANGER 2-1VÉGE
    • SPORT 2
VB 20:15 SUISWE 1-3VÉGE
    • SPORT 1 (23:30)
május 20., szombat
INL 09:00 MSKPHC 5-3VÉGE
INL 10:00 PHCMAC 3-7VÉGE
INL 11:00 MACMSK 2-5VÉGE
INL 12:15 ETOSZE 12-1VÉGE
INL 13:05 SZEROK 0-17VÉGE
INL 13:40 ROKETO 1-3VÉGE
VB 15:15 CANRUS 4-2VÉGE
    • SPORT 2
VB 19:15 SWEFIN 4-1VÉGE
    • SPORT 2
május 21., vasárnap
VB 16:15 RUSFIN 5-3VÉGE
    • SPORT 2
VB 20:45 CANSWE 1-2 BVÉGE
    • C8 (SPORT 2 22:00)
május 26., péntek
NHL 02:05 OTTPIT 
    • SPÍLER TV
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk