Bemutatkozunk az U20-as világbajnokságon

Délben litván?holland meccsel kezdődik a junior-vb, mi 15.30-kor jövünk, Japánnal kezdünk. Sokak szerint ez az előrehozott döntő, szerintünk nem.

A brassói junior-vb döntő meccsére már a nyitónapon sor kerül, hallani sokfelé, amikor is Japánnal játszik a magyar válogatott. Ennyire elhamarkodottan nem ítélnénk meg a mezőny erősségét és erőviszonyait, már csak azért sem, mert miként tekinthetnénk könnyű ellenfélnek a házigazda Romániát, azt a Hollandiát, amelytől tavaly 4-3-ra kikaptunk, vagy Litvániát, akit szintén egy éve csak büntetőkkel vertünk? A spanyolok talán valóban egyszerűbb falatnak látszanak, de nem kell messzire mennünk az időben visszafelé, hogy lássuk, őket sem veheti fél vállról még a magyar válogatott sem.

Mindenesetre maradjunk Japánnál, mert vasárnap 15.30-kor ellenük lép jégre Magyarország, a vb első napján.

Japán mindig igyekszik végzős korosztályos játékosokat vinni a világbajnokságokra, tehát a lehető legidősebb csapatot kiállítani. Ez ezúttal sincs másként, a 22-es keretből 18 játékos 1993-ban született. A juniorválogatottjuk szakmai irányítását ugyanaz a kanadai Mark Mahon végzi, aki a felnőtteket is dirigálja jó évtizede.

A japán U20-as csapat idén is az évek óta bevett gyakorlatot követte. Jó két-három hetet együtt töltenek a játékostársak a vb előtt. Először az egyetemi bajnokság négyes döntőjére került sor, ahol Mahon közelről figyelhette meg jelöltjeit. Majd a kiválasztottak edzőtáborozáson vettek részt. Ezt követően egy hét az akklimatizálódással telt, ezúttal Németországban, közelebbről Kölnben vertek tanyát, az egész hetet ott töltötték. Két edzőmeccs is belefért a programjukba, a szintén vb-re készülő, de két osztállyal magasabban játszó Dániával találkoztak, és a dánok előbb 8-0-ra, másnap 7-2-re nyertek. Ezekből az eredményekből egészen konkrétan semmilyen következtetést ne vonjunk le.

A japán hoki tengerentúli mintára épül fel. Legfelül a profi felnőtt bajnokság, a három országra kiterjedő (Japán, Dél-Korea, Kína) Ázsiai Liga áll, ahonnan a japán egyetemi bajnokságból érkezik az utánpótlás. Ez alatt a középiskolás bajnokság áll, irigylésre méltóan sok csapattal és játékossal.

A Brassóba utazó keretben egy svédországi légiós található ? Oszava Juto a Mora U20-as csapatában hokizik ?, két középiskolás és a rengeteg egyetemista mellett csupán egy olyan játékos, aki máris a profiligában kapott szerződést.

Papíron Japán a legerősebb a vb-mezőnyben, ő esett ki a divízió 1/B csoportból, tehát felülről érkezett. Eredményeik nem voltak vállalhatatlanok, még egy győzelem is összejött, de így is utolsó lettek. Ugyanakkor ez az 1993-as generáció még kevésszer mutatta meg magát, elmaradt az ifjúsági világbajnokságuk a katasztrófa miatt 2011-ben, és az előbb említett okok miatt az előző évi vb-n is csak 4-5 játékos volt ott a mostani csapatból.

A dunaújvárosi Kővágó Kristóf évek óta Tajvanon edző, irányítja az U18-as és az U20-as szelekció munkáját is, közelről figyelheti a távol-keleti válogatottak fejlődését, mértékadó a véleménye:

“Májusban egy tornán jártunk, ahol Kína, Dél-Korea, Japán és egy MHL-válogatott volt az ellenfelünk. Akkor 3,5 sorral jött Japán Mark Mahon vezetésével, mindannyiukat az egyetemi bajnokságból válogatták ki. Ahogy megszokhattuk, nagyon jól és gyorsan korcsolyáznak, kicsit agresszív, letámadó, amolyan kanadainak is mondható hokit játszottak.

Bár próbáltak kombinálni, sőt néha túl is kombináltak, de elég egyszerű és egyoldalú taktikával jöttek ki mindenki ellen. Dél-Korea is megszorongatta őket, csak hosszabbításban maradtak alul, igaz, elnagyképűsködték a második harmadot. Az MHL-esek simán átgázoltak rajtuk, 8 vagy 9 góllal nyertek. Gyengeségeik is feltűnők: nem lőnek jól, és a kapusaik sem tűntek jónak.”