Egy nyílt levél

   

A Jégkorongblog történetének egyik legnehezebb döntését hozta meg. Nem egyhangúlag, de többségileg úgy határoztunk, hogy változtatás és kommentár nélkül közöljük a juniorválogatottból kihagyott három játékos, Hardi Richárd, Nemes Benjámin és Vay Ádám nyílt levelét, amelyet az érintettek pénteken küldtek szét a hazai médiának.

A közlés oka, hogy ők hárman egy Jégkorongblogon megjelent írás alapján megbántva érzik magukat, az abban foglaltakat igazságtalannak tartják, ezért meghallgattatik a másik fél véleménye is.

Ugyanakkor nyakunkon a decemberi világbajnokság, hétfőn kezdődik is a közvetlen felkészülés. A Jégkorongblog nem az a fórum, ahol ennek a párbeszédnek konkrétan le kell zajlania, főleg nem ebben az időpontban és formában, ezért ezt a vitát ezzel a cikkel nem megnyitjuk, hanem berekesztjük, éppen ezért kommentelni sem lehet. A világbajnokság után visszatérhetünk rá igény esetén, a következő két hétben folyó munkát nem kívánjuk befolyásolni semmilyen formában. Eredeti missziónknak megfelelően ezúttal sem szeretnénk az események alakítói lenni.

 

Nyílt levél

Kedves Magyar Szurkolók, Hokikedvelők!

Megdöbbenéssel és csalódottsággal, de tudomásul vettük, hogy csaknem egy évtizednyi korosztályos válogatottság és több világbajnoki részvétel után Tim Kehler szövetségi kapitány úr nem számol velünk a 2012-es U-20-as világbajnokságra utazó válogatott keretben. Viszont a kapitány úr jegkorongblog.hu-n, november 21-én, “Nekünk nyerő típusú emberek kellenek” címen megjelent nyilatkozatában szereplő, félinformációkat és valótlanságokat tartalmazó indoklásával nem tudunk azonosulni, ezért nyílt levelünkben reagálunk az elmondottakra.

Mindenekelőtt szükségesnek érezzük elmondani, hogy mi szerettük volna személyes beszélgetés keretében megelőzni a kialakult helyzetet, erre azonban nem biztosítottak nekünk lehetőséget. Reméltük azt is, hogy a megjelent nyilatkozat után a sajtó nekünk is lehetőséget biztosít a válaszadásra, illetve érdeklődést mutat a mi álláspontunk iránt, de sajnálatos módon erre sem került sor, ezért éreztük szükségesnek azt, hogy közvetítő fél nélkül, egyenesen a magyar “hokitársadalomhoz” forduljunk.

Tim Kehler szövetségi kapitány úr megjelent nyilatkozatában – ha konkrét neveket nem is említ – több olyan kijelentést is tesz, amely úgy érezzük, ránk nézve nem állja mg a helyét, így rossz fényben tüntet fel minket, mint a jelenlegi keretből kimaradó, korábbi válogatottakat. A hazánk legnépszerűbb hokiportálján megjelent, kifogásolható nyilatkozatot ráadásul nem csak mi éreztük sértőnek magunkra nézve, de sajnálatos módon a cikk olvasói is “félreértették”, jól bizonyítják ezt a beszélgetés alatt megjelent hozzászólások, és a hozzánk visszajutó egyéb reakciók. Az általunk vitatott kijelentések a következők:

“Ennek érdekében világos és egyszerű szabályokat hoztunk, amelyet augusztusban, az első találkozásunk kapcsán mindenkivel egyértelműen közöltünk. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy aki válogatott akar lenni, annak részt kell vennie az edzőtáborokban. Mivel a válogatott szakmai stábja új, szerettünk volna mindenkit személyesen is megnézni, nemcsak a kollégák véleménye alapján válogatni. Az első, augusztusi edzőtábort az IIHF-szünet alatt rendeztük, egyetlen indokot tudtunk elfogadni a hiányzásra, a sérülést.

Olyan játékosokra van szükségünk, akik tényleg szeretnének a válogatottban játszani a magyar színekért. Az előző években több olyan játékos is a keret tagja volt, akiben nem volt meg a kellő tűz és motiváció ahhoz, hogy a válogatottban játsszon. Nekünk nyerő típusú emberek kellenek, akikből hiányzik a kellő elhivatottság, azokról sajnálattal lemondtunk, nem akartuk az előző évek hibáit újra elkövetni.”

(…)

“Az edzőtáborokban összesen 50-60 játékos vett részt, de a segítőimmel együtt gyakorlatilag mindenkit megnéztünk, aki egyáltalán szóba jöhetett. A stáb összes tagja rendszeresen járt az osztrák, a szlovák és a magyar juniorbajnokság meccsein, azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, a teljes szóba jöhető, itthon játszó mezőnyt többször is láttuk, a külföldön játszók közül pedig azokat, akik eljöttek az edzőtáborokba.

Itt kell megemlítenem, hogy sajnos a legjobbnak tartott magyar játékosok közül többnek a válasza is csalódást keltő volt akkor, amikor a juniorválogatott közös felkészülésére hívtuk őket. De ahogy elmondtam, augusztusban meghatároztuk a játékszabályokat, nem tettünk, nem tehettünk senkivel sem kivételt.”

Változatlan formában közölt részletek Tim Kehler szövetségi kapitány “Nekünk nyerő típusú játékosok kellenek” címet viselő, november 21-én a jegkorongblog.hu-n megjelent nyilatkozatából.

Mivel úgy érezzük, a fent említett indokok közül ránk egyik sem illik, személyesen pedig senki sem közölte velünk mellőzöttségünk okát, kénytelenek vagyunk az összes kijelentésre reagálni.

Először is úgy érezzük, hogy amennyiben az új szakmai vezetés “világos, és egyértelmű szabályokat szeretne lefektetni az első találkozás alkalmával”, akkor azt nem lehet – mondhatni utólag – számon kérni rögtön az első edzőtáborban. Mondjuk mindezt úgy, hogy mindhárman szerettünk volna ott lenni az összetartáson, ketten pedig meg is jelentünk a nyilatkozatban említett augusztusi időpontban. Egyedül a rajta kívül álló adminisztrációs félreértés miatt – olyan válogatott meghívóra nem adott választ, amit meg sem kapott – a visszajelzést elmulasztó Vay Ádám “maradt le” az első edzőtáborról. Megjegyeznénk, hogy Ádám annak ellenére is utazni készült, hogy nem jutott el hozzá a személyes meghívás, de az utazást megelőző este, e-mailben értesítették arról, hogy mulasztása miatt nem tartanak rá igényt.

Nem tudunk napirendre térni afelett a kijelentés felett sem, miszerint a korábbi válogatott kimaradókban nincs meg a kellő tűz és motiváció. Nem szeretnénk az önfényezés látszatát kelteni azzal, hogy részletesen leírjuk, milyen teljesítménnyel segítettük eddigi pályafutásunk során a magyar válogatottat, az önmagukért beszélő statisztikai adatokat Tim Kehler úr, és minden kedves magyar szurkoló megtalálja az IIHF internetes oldalán. Ha a kapitány úr szerint mindez nem bizonyítéka az elhivatottságunknak, akkor – bár még a megújult szakvezetésben is bizonyára lenne olyan, aki fel tudná idézni – szeretnénk példaként hozni néhány esetet. Hardi Richárd például a válogatottságért a világ legkomolyabb utánpótlás-bajnokságának, a kanadai Telus kupának döntőjét hagyta ott, hogy – abban a szezonban másodszor – önköltségen hazautazzon, és képviselhesse a nemzeti színeket. De Nemes Benjámin is áldozatkész volt, amikor “hívta a haza”: a Djurgarden U18-as játékosaként nem egyszer Svédországból utazott haza a csapata által biztosított jegyekkel, hogy részt vehessen az összetartásokon, holott a hozzájárulást a fiatal játékosok általában arra használták fel, hogy családjukkal találkozhassanak. De Benjámin számára talán ennél is nagyobb lemondással járt a két évvel ezelőtti rigai világbajnokság, amikor szakadt keresztszalaggal lett a torna legjobb csatára. Benji csak a világesemény miatt halasztotta el a szükséges műtétet, így a rehabilitáció miatt klubszezonja első felét ki kellett hagynia, visszatérése után pedig a kiegészítő-emberek között találta magát. Mindezek után úgy érezzük, kétség sem fér ahhoz, hogy számunkra eddig is fontos volt, és ezután is fontos lesz a címeres mez, csakúgy, mint az adott szó…

Ugyanis véleményünk szerint nem a „legjobbnak tartott válogatott játékosok válasza volt csalódást keltő” az első összetartás alkalmával, hanem a szakmai stáb szavahihetősége és a szövetségi kapitány úr hozzáállása. Az említett augusztusi edzőtábor előtt ugyanis csapatunk, a Patriot Budapest másodedzője, Dr. Igor Tóth, illetve mi szóban megállapodtunk az edzésünkre kilátogató Tyler Dietrich válogatott másodedző úrral. A megbeszéltek szerint részt vettünk volna az edzőtáborban, de a felkészülési mérkőzéseken már nem, ugyanis a Szlovéniában esedékes szombati illetve vasárnapi felkészülési találkozó után hétfőn és kedden, Csehországban karrierünk legfontosabb klubmérkőzései vártak ránk az MHL első és második fordulójában.

Mi – az összetartásról eltiltott Vay Ádámot leszámítva – ígéretünknek megfelelően megjelentünk az edzőtáborban, ahol azzal fogadtak minket, hogy vagy maradunk a meccsekre is, vagy össze is pakolhatunk. Mivel hittünk abban, hogy a szövetségi kapitány úr – már csak a Dietrich másodedző úr által ígértekre való tekintettel is – hajlandó a kompromisszumra, szerettünk volna megbeszélni vele a lehetséges megoldásokat, azonban az egyeztetésen szinte végig sem hallgatta kéréseinket. Felajánlottuk, hogy az első mérkőzésen még maradunk, majd végső elkeseredésünkben már arra is hajlandóak lettünk volna, hogy amennyiben a válogatott segíteni tud abban, hogy hétfő este már Karlovy Varyban legyünk, mindkét meccsen pályára lépünk. A kapitány urat azonban egyik lehetőség sem érdekelte, így mi az összetartás második napján még edzettünk egyet, majd miután nyilvánvalóvá tették, hogy nem számolnak velünk, a délutáni kerethirdetés előtt eljöttünk és visszatértünk a Patriot Budapesthez. Furcsállva olvastuk Tim Kehler szövetségi kapitány úr azon szavait is, miszerint minden itthon játszó játékost többször is megtekintett. Mi csaknem húsz hazai meccsen léptünk pályára augusztus óta, de – legjobb tudomásunk szerint – azóta sem tekintette meg a játékunkat. Ezek után nem meglepő, hogy nem kaptunk meghívót egyetlen összetartásra sem…

Hogy az augusztusi tábort megelőzően is megvolt bennünk a kellő “tűz és motiváció”, arra bizonyíték többek között az is, hogy például Vay Ádám, az akkor még négy kapust tesztelő Patriot edzései helyett éppen az edzőtáboros táskáját pakolta, amikor megkapta az e-mailt, miszerint nem számítanak rá. Közülünk Ádám végül bekerült a Patriot keretébe, Benjámin és Ricsi viszont a válogatott edzőtábor miatt kulcsfontosságú edzéseket hagyott ki a klubcsapatnál, így a második sorból a harmadikba lettek vissza minősítve.

Fontosnak érezzük azt is megjegyezni, hogy ahogy senkinek, úgy a Patriot Budapestnek sem volt érdeke a kialakult helyzet, a csapat sosem gördített akadályt válogatott szereplésünk elé. Több szlovák, cseh és osztrák játékost is rendszeresen elengedtek a válogatott mérkőzésekre, ráadásul az újonnan alapított csapat érdeke is, hogy a jelenlegi szurkolói bázis válogatott színekben is szurkolhasson nekünk, arról nem is beszélve, hogy a válogatottban való jó szerepléssel a csapat újabb rajongókat szerezhetne magának. Mindemellett a Patriot még mindig hálás a magyar szövetségnek azért a fogadtatásért, amiben megalakulásakor részesült, így természetes, hogy ahol csak lehet, segíti és pártolja a magyar játékosok és a magyar jégkorong fejlődését.

Zárásként még annyit szeretnénk megjegyezni, hogy természetesen a keretbe kerülő játékostársaink egyikétől sem vitatjuk el azt, hogy megérdemlik a válogatottságot. Fejenként öt-öt, illetve négy korosztályos világbajnokságon képviseltük eddig Magyarországot, így tudjuk mennyi fáradtság, munka és lemondás kell ahhoz, hogy valakit Magyarország legjobb korosztályos hokisai között tartsanak számon. Nem az ő kárukra írtuk ezt a levelet, hanem azért, mert nem érezzük fairnek az elbánást, amivel szembesültünk és azért, mert mindezek után még mi lettünk rossz színben feltüntetve a sajtón keresztül. Nagyon sajnáljuk, hogy így történt, mint ahogy azt is, hogy decemberben mi nem korcsolyázhatunk ki a brassói jégre címeres mezben.

Ennek ellenére a válogatottnak sok sikert kívánunk a világbajnoki szerepléshez!

Budapest, 2012. november 29.

Hardi Richárd, Nemes Benjámin, Vay Ádám

Cimkék: , , , , , ,

Nem lehet hozzászólni.

Eseménynaptár
augusztus 3., csütörtök
U20   HUN20USA18 
augusztus 10., csütörtök
PRE   ZILSCC 
PRE 18:00 MISMIC 
PRE 18:00 NZÁFTC 
augusztus 11., péntek
PRE   POPSCC 
PRE 17:00 TOPFTC 
augusztus 12., szombat
PRE 19:00 MACVIC 
   H I R D E T É S
   H I R D E T É S
Partnerünk