Szigorodtak a vb-rendezés feltételei

Jó néhány szabályt változtattak meg az IIHF-kongresszuson.

Az IIHF szeptemberi kongresszusán nem csak új elnökséget választottak, benne 18 év után újra magyar taggal, hanem az alapszabályt is számos helyen megváltoztatták. A változások legtöbbje ráncfelvarrás jellegű volt, de akadtak köztük lényeges elemek is, ezeket foglaljuk össze röviden. Ha valakit érdekel a változások közel kétoldalas jegyzéke, az itt megtekintheti.

Ha egy játékos új állampolgárságot szerez és választott hazájának színeit kívánja képviselni világbajnokságon vagy olimpián, akkor két évet kell megszakítás nélkül az új ország bajnokságában játszania 12. születésnapja után.

Ha egy klub olyan nemzetközi ligában kíván indulni, amely egy másik tagállamhoz tartozik, akkor ehhez engedélyt kell szereznie saját szövetségétől és annak az országnak a szövetségétől is, amelyhez az adott liga tartozik.

Az az ország nem rendezhet divízió 1/A csoportos vb-t, amelyik előző évben esett ki az A csoportból, hacsak nincs más jelentkező a rendezésre.

Ha egy vb-n két vagy több csapat azonos pontszámmal végez, ezeknek a csapatoknak az egymás ellen elért eredményei alapján egy külön csoportot kell képezni. Ha az egymás elleni eredmények alapján kialakított táblázatban is pontazonosság van, akkor a gólkülönbség dönt. Ha ez is egyenlő, akkor a lőtt gólok számát kell figyelembe venni. Ha ezek után sem lehet sorrendet felállítani, akkor a minitáblázat eredményeibe a legközelebbi jobb csapat ellen játszott mérkőzéseket is bele kell venni és a fenti eljárást megismételni (pontszámítás, gólkülönbség, lőtt gólok száma). Ha ez alapján sem lehet dönteni, akkor a következő jobb eredményt elérő csapat ellen játszott meccseket is bele kell venni a számításba. Végül ha ez alapján sem állítható fel rangsor a csapatok között, akkor a vb előtti ranglista-helyezés alapján kell dönteni (részletes leírás itt található).

Az átigazolási időszak vége az északi féltekén nem január 31., hanem február 15. Mindez annak érdekében került megváltoztatásra, hogy az utolsó nemzetközi szünet ideje alatt megsérült játékosokat pótolni lehessen. A déli féltekén július 31. Ha ezek a dátumok hétvégére esnek, akkor a következő hétfőn éjfélkor jár le az átigazolási időszak.

Az eddigi tapasztalatok és különböző felmérések eredményei alapján finomítottak a vb-rendezési jogok gyakorlatán is. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem öt, hanem négy évre előre jelölik ki a világbajnokságok helyszíneit. Nem lesz kettős rendezés, illetve ha lesz is, előre két évre nem lehet odaadni a rendezés jogát két, közös rendezést vállaló országnak. Ugyancsak szigorítás, hogy két világbajnoki helyszín közötti utazás nem lehet több mint 3 óra, és ugyanabban az időzónában, vagy legrosszabb esetben egy óra időeltérésű időzónában kell esniük.

Közös világbajnokságot rendezni akaró országok közül legalább az egyiknek a jelentkezés évében az első 12 között kell lennie az IIHF világranglistáján. Közös rendezés esetén mindkét országnak négy évet az A csoportban kell játszania a jelentkezést megelőző öt évben. Ha az egyik ország időközben kiesik az elitből, akkor az nem kap automatikus részvételi lehetőséget a világbajnokságon. Egyéni rendezés esetén a rendező országnak két évet kell az A csoportban töltenie a jelentkezéshez.

A következő világbajnokságokat az alábbi országokban rendezik:

2013: Stockholm, Svédország és Helsinki, Finnország, 2013. május 3?19.
2014: Minszk, Fehéroroszország, 2014. május 9?25.
2015: Prága és Ostrava, 2015. május 1?17.
2016: Moszkva és Szentpétervár, 2016. április 29.?május 15.