Nyilas misi új ruhája

Miért nem készítünk végre egy híroldalt, talán ez volt a közel öt év alatt, amit a legtöbben kérdeztek tőlünk. Úgy érezzük ? pontosabban: reméljük ?, most jött el ennek az ideje.  2007. november 8-án ezzel a cikkel kezdődött a jegkorong.blog.hu története: Vagyunk kik, akarunk mit. Az utolsó mondatnak megfelelően menet közben sok minden eszünkbe jutott a kezdeti vállaláshoz képest. Legutóbb éppen az, hogy az eddigi formát szétcsapva alapítsunk honlapot.

Sokat építgettük, szerkesztgettük ezt a portált, az elmúlt hetekben már-már vele aludtunk, gondolta a fene, hogy ennyi feladat lesz vele. Reméljük, valami látszik törekvéseinkből már jelenleg is, ugyanakkor annyit mindenképpen el kell árulnunk, hogy közel sem a teljes verzióval indulunk neki új életünknek. Ennek a deficitnek egy része tervezett, másik része kevésbé, de hát az élet a legnagyobb rendező, s hol vagyunk mi attól, hogy felülírjuk a forgatókönyvet, amely még az utolsó napon is módosult.

A név és a látványelemek egy része a bloggal való folytonosságot erősíti, nyilas misi is velünk marad, folyamatosan figyel ránk. A Jégkorongblogot nem szeretnénk alaposan bemutatni, bízunk benne, hogy olvasóink hamarosan felfedezik, használatba veszik, élettel töltik meg. Gondolkodásunk középpontjába a funkcionalitást állítottuk, elsősorban nem a látványelemek gazdagságával kívánjuk megfogni a hozzánk látogatókat. Sőt azt is elárulhatjuk, szerettünk volna kifejezetten csúnya oldalt létrehozni, de fejlesztőnk megakadályozta ezt a törekvésünket. Amondóak vagyunk, ne bánják ezt.

Nem mehetünk el szó nélkül két fejlemény mellett. Talán azonnal szembetűnő, hogy a közel két éve megszüntetett hozzászólási lehetőséggel kapcsolatban változtattunk álláspontunkon, tehát újra lehet kommentelni. Ugyanakkor ahogy eddig is, ezután is az általunk szerkesztett tartalom részének tekintjük a hozzászólásokat ? miként sajnos felhasználóink is ?, és a nem ide illő szövegekkel kapcsolatban a korábban megszokott szigorral járunk el. Elcsépelt szófordulattal élve: nálunk a szólásszabadság a másik ember méltósága megsértésének a határáig tart. Ezen túl egy milliméterrel sem engedünk senkit. Bízunk olvasóink megértésében, és kérjük, segítsenek nekünk egy olyan organikus, jól működő közösség kialakításában, amilyen a blog első másfél-két évében létezett. A magunk részéről igyekszünk elkerülni azokat a hibákat, amelyek annak idején odáig vezettek, hogy be kellett szüntetnünk a kommentelést. Technikai jellegű toldalék: a kommentelés ? továbbra is ? regisztrációhoz kötött.

Egy másik nagy változás életünkben, hogy létszámunk gyarapodásával és a feladatok kötelezővé válásával hamarosan hirdetések jelennek meg oldalunkon. Bizonygathatnánk, hogy továbbra is amatőr státusú lelkes önkéntesekként készítjük a Jégkorongblogot, ami a legtöbb szempontból azért igaz is, de a szüzességünket e tekintetben mindenképpen elveszítjük. Még egy ilyen kis hírportált sem lehet szerelemből üzemeltetni, a minimálisnál azért mindenképpen több költségeket ki kell termelnünk a folyamatos fenntarthatóság érdekében. Ugyanakkor kedves olvasóinkat szeretnénk arról biztosítani, hogy a megtermelt javakat teljes egészében a híroldalunkra költjük, minden plusz bevétel a Jégkorongblog színvonal-emelkedését igyekszik elősegíteni vagy éppen garantálni.

Ahogy már utaltunk rá, sok mindenre lesz módunk ezután, amire eddig nem volt, reményeink szerint még annál is többre, mint amire most gondolni tudunk. Folyamatosan szeretnénk (még) jobbá alakítani a felületet, és eddigi működésünk alapján bízunk abban, hogy nem üres lózung, ha azt írjuk, ebben számítunk mindenkire, akinek ötlete, észrevétele, igénye van. Éppen ezért kérjük, jelezzék nekünk ezeket. Miként várjuk a visszajelzéseket a hibákról, hiszen ezt jobbító szándékként értékeljük, és örömmel vesszük. Ezeken túlmenően a továbbiakban olvasóink önkéntes segítségét is szívesen fogadjuk különböző területeken, de erről később számolunk be bővebben. Nem vagyunk kormány, nem kérhetünk 100 nap türelmet, de néhány hétig bízunk megértésükben, mert számunkra is új fejezet kezdődik ezekben a percekben.