Akár a fogunkat is el kell veszteni

A jelenlegi brassói csapatot erősebbnek tartja a tavalyi ezüstérmes Miskolcnál Kjell G. Lindqvist, az erdélyiek edzője. A Transilvania Expressnek adott terjedelmes interjút a svéd edző, aki a szezon előtt érkezett Brassóba  Miskolcról. A személyes jellegű kérdések mellett természetesen a jégkorongról is szó esett. Mint a svéd tréner elmondta, olyan légiósok állnak a rendelkezésére Rawlyk, Wehrs, Hietamaki vagy éppen Bonar személyében, akik a Mol Ligában minőségi játékosoknak számítanak. Mellettük értékes hazai játékosok korcsolyáznak ki a jégre csapatában. Ennek ellenére nem számít könnyű szezonra, hiszen például a Miskolc is sokat erősödött, mint mondja. Azonban így is hisz abban, hogy elérhetők a nyáron megfogalmazott célok, azaz hogy egy versenysorozatot mindenképpen megnyerjenek.

Lindqvist szerint elengedhetetlen, hogy a csapat tagjai elsajátítsák az északi mentalitást, amelynek az a lényege, hogy a csapat érdeke mindenek felett áll, az egyéné csak ez után következhet. Mint az edző fogalmaz, “a hoki olyan sportág, amelyben dolgozni kell, harcolni, ha kell, el kell veszteni akár a fogunkat is, ahol mindenünket oda kell adni a csapatnak. Minden az öltözőben kezdődik. Az öltöző közepén elhelyeztük a klub címerét. Senki nem léphet rá. A klub szent, tisztelni kell. Van egy szólás Romániában: Ne üsd meg a kezet, amely enni ad neked. Pontosan erről van szó. Ez egy nagyon fontos része a gondolkodásnak, amit el kell sajátítani. Mindegy, ki szerez gólt, ki hibázik. Együtt győzünk, együtt veszítünk. Ha a fiúk kikapnak, de látom, hogy mindent megtesznek a győzelemért, nem lesz egy rossz szavam sem. De ha valaki ignorálja ezeket az elveket, azok velem fognak álmodni. Szerencsére 25 éves edzői pályafutásom alatt még nem történt ilyen.

Ha az itteni játékosok megértik ezt, akkor messzire juthatunk. Nem rossz játékosok egyénileg, de taktikailag, illetve az egyéni érdekeik csapatérdek alá rendelésében még sokat kell fejlődniük. A kis országok, például Svédország, Finnország, Norvégia, azért boldogulnak, azért sikeresek, mert semmi sem fontosabb játékosaik számára, mint a csapat, és mindent megtesznek érte. Ezt addig fogom ismételni a játékosaimnak, amíg egyszer meg nem értik. Egy friss példát is mondok a labdarúgásból. A nyáron egy luxemburgi klubcsapat kiütötte a Bajnokok Ligája selejtezőben a Red Bull Salzburgot. Szakácsok, munkások, bárpincérek jutottak túl Ausztria leggazdagabb csapatán, mert mindent beleadtak és a csapat szolgálatába állítottak. Meg kell mutatnunk, hogy a jégen nem félünk senkitől, és hajlandóak vagyunk az utolsó pillanatig harcolnunk a mezért, amelyet viselünk.”

Az interjúban Lindqvist javasolta a magyarországi példa tanulmányozását is. “Ha jól tudom, Magyarországon öt fontos sportágba sok energiát fektetnek. Azok a cégek, amelyek ezt támogatják, adókedvezményt kapnak. Romániának is valami hasonlót kellene csinálnia. Pályákat építeni, jó edzőket hozni, akik megtanítják és képezik a gyerekeket erre a sportágra.”